László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)

XXXII függővé, a jóhiszeműséget vélelmezni kell (Mt. 3. §). Ahol a törvény a bíróság belátására, az eset körülményeinek, vagy fontos oknak méltatására utal, a bíróság méltányosság szerint határoz (Mt. 4. §). A mélltányosság tekintetében is a haladás szellemét leheli a Mt,, melynek alkalmazása tekintetében azonban fék gyanánt leszögezte a Curia, hogy ez az általános jog elveinek keretein belül csak abban az esetben érvényesülhet, ha és amennyiben annak alkalmazása szerződést vagy törvényt nem sért, míg oly esetben, amikor valamely jogviszony szerződés vagy törvény által van szabályozva, a bíróság a szerződés vagy törvény keretein belül jogait érvényesítő fél terhére kizárólag a méltányosság alapján nem dönthet.20 A törvény magyarázatában és alkalmazásában nemcsak a szöveg szószerinti értelmét, hanem a törvénynek a rendelkezés alapgondolatában és céljában megnyilvánult szándékát, valamint a rendelkezéseknek egymással összefüggő kapcsolatát is figyelembe kell venni (Mt. 5. §). Oly jogi kérdésben pedig, amelyet a törvény nem rendez, a bíróság a hazai jog szellemének, a jog; általános elveinek és a tudomány megállapításainak figyelembevételével határoz (Mt. 6. §). A törvény fenkölt szelleme ezekben a szakaszokban kulminál, itt találkozik ,a jog az ethikával, az egyszerű ember bölcsesége a tudós megállapodott és kíjegecesedett sarkigazságaival. A törvény az olyan átlagembert tartja szem előtt, akinek mentalitása a „tisztességesen és becsületesen gondolkodó ember észjárásának megfelel,21 0 Curia 6402/1924. sz. 1 L. Bozóky Géza: Magyar Kereskedelmi Jog, II, köt. 33.1,