László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)

XXIII a kötelmi jog körében kizárólag vagyoni érdekek nyerhetnének kielégítést. Az a körülmény, hogy a kötelezett szolgáltatásnak nem kell szükségképpen vagyoni érdekűnek lennie (914. §°) s hogy bizonyos körülmények között nem-vagyoni kárért is követelhető elégtétel (1140. §7), mutatja, hogy a kötelmi jog, habár elsősorban a vagyoniorgalmat van hivatva szabályozni s ennyiben helyesen nevezhető a vagyonjog egyik részének, a szorosan veit vagyoni érdekek körén túl is terjed. A szolgáltatás, amelyre a kötelem irányul, lehet akár tevőleges, akár nemleges, mindenesetre azonban határozottnak kell lennie és határozott személyt kell terhelnie, hogy kötelemről lehessen szó. Ebből folyik, hogy az a mindenkit terhelő általános nemleges kötelesség, hogy a mások jogkörének megsértésétől tartózkodjék, a kötelem fogalma alá nem vonható. A T. negyedik (kötelmi jogi) részében foglalt szabályok nemcsak azokra a kötelmekre nyernek alkalmazást, amelyek ebben a részben vannak szabályozva, hanem azokra is, amelyek a T. más részeiben foglalt rendelkezéseken alapulnak. így pl. az a jog, amelynél fogva a hagyományos a hagyománnyal terhelt örököstől a hagyomány kiszolgáltatását (1891. vagy a gyámolt a gyámtól a kezelés által okozott kár megtérítését (423. §) követeli, kötelmi jellegű, habár a kötelem az öröklési, illetőleg családjog rendelkezéseiben bírja alapját. E kötelmek nem is esnek a 915. i§-fcan8 meghatározott keletkezési alapok körén kívül, mert azon „egyéb tényállás"-ok alatt, amelyekből a törvény által meghatározott esetekben kötelmek eredhetnek, nemcsak a negyedik részben, hanem a T. bármely részében vagy bármely más törvényben meghatározott tényállások értendők. Kétségtelen, hogy az absolut jogok és különösen 6 Bsz. 710. Mt. 945. §. 7 Bsz. 885.,' Mt. 1114. §. s Bsz 711., Mt. 946. §.