László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)

128 — Mt. 1053—1063. §§ — haladó 3% kártalanítási díj meg nem állapítható. (C. 4491/1906.) lE. tc.-et egész terjedelmében lásd alább a kamatot tár-gyazó fejezetben. V. ö. még az 1883 : XXV, tc.-et ugyanott. Aliper es szerződésellenes cselekményei a felperes megelőző szerződésellenes ténykedésének lévén kifolyásai, a felperes az eme szerződésellenes cselekmények bekövetkezése esetére kikötőit kötbér követelésére nem jogosult. (C. 7370/1906.) Az az összeg, melyet a felek az elvállalt kötelem biztosítására általában véve függetlenül a bekövetkezhető veszteségi okozatból kikötnek, a kötbér, nem pedig a kártérítés mennyiségének iszerződésiszerű megállapítása jellegével bír. Az a védekezés, hogy csak oly mérvben ítélhető meg kártérítés fejében valamely összeg, amely mérvben kár tényleg fenforog, magában foglalja a követelés mennyisége ellen emelt kifogást akkor is, ha felpereseik követelése kötbérnek tekintetik. Minthogy továbbá közpolgári ügyekben a kötbér, ha az ahhoz az érdekhez mérten, melynek biztosítására szolgál, túlmagas, az állandóan követett bírói gyakorlat szerint mérsékelhető. (C. 486/1898.) Abban a kérdésben, hogy a kikötött kötbér mérséklendő-e, nem irányadó az, hogy a kötbér terhével sújtandó fél minő vagyoni előnyben -részesült a kötbérhez jogosult szerződő félnél ottani alkalmaztatásakor, hanem egyedül az, hogy a jogosított félnek mily vagyoni érdeke fűződött a kötbérrel biztosíttatni kívánt teljesítéshez, vagy abbanhatgyáshoz, hogy a vagyoni érdek mily mérvben sértetett meg a másik fél szerződésellenes eljárásával s hogy ezzel a vagyoni érdekkel a kötbér mennyisége kellő arányban áll-e vagy sem, a későbbi esetben, hogy a kötbér mely összeg erejéig felel meg a vagyoni érdeknek. (C. 322/1903.) Ha a felperes valamelyik esedékes kamatfizetési késedelemnél nem is élt az őt megilető joggal, ez által kötbér követelési joga csak a korábbi mulasztás esetére, de a későbbiekre meg nem szűnt, illetve a kölcsönkötvényekben erre nézve tett kötelezés joghatálya el nem enyészett. Alpereseknek a miatt emelt panaszuk, hogy mellőztetett az a jogszabály, hogy albban az esetben, ha a szerződés utólagos teljesítése a jogosított által a kötbér iránti igény világos fentartása nélkül elfogadtatott, kötbér nem követelhető, alaptalan, mert e jogszabály oly önálló szerződéseknél áll fenn, amelyeknél a szerződési viszony lebonyolítása, illetve megszüntetése nemcsak teljesítés, hanem más módon is helyet foglalhat: de nem lehet azt alkalmazni oly esetekben, midőn a kötelezett fél kötelme alól csak teljesítés által szabadulhat, jelesül, ha kamatfizetési kötelezettségénél, mely járulékos természetű, az köttetik ki, hogy a kamatfizetésnél előjövő késedelmezésnél kötbér fizetendő. A kettő közötti különbség kitűnik abból, hogy a kamatfizetés iránti kötelezettség nem függ attól, ha vajijon az illető kötelezett fél a szerződést teljesíteni kívánja, avagy pedig magát a teljesítés alól kötbér és