László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)
Foglaló 121 1051. §. A szerződés teljesítésekor a foglalót be kell tudni annak a félnek a szolgáltatásába, aki adta, vagy ha betudásra nem alkalmas, vissza kell adni. Visszajár a foglaló akkor is, ha a felek a szerződést megszüntetik, vagy ha a teljesítés mind a két fél hibájából vagy oly okból, amelyért egyik fél sem felelős, lehetetlenné válik. 1052. §. Ha a szerződés megszűnését vagy a teljesítés lehetetlenné válását az egyik fél vétkesen okozta, a Ivétkes fél a vétlen javára jaz adott foglalót elveszti, a kapottat kétszeresen köteles visszatéríteni. Ez a szabály kétség esetében nem érinti a vétlen félnek azt a jogát, hogy a foglalót meghaladó kár megtérítését követelheti. Ha a foglaló oly nagy, hogy az előbbi bekezdésben megállapított joghátrány a vétkes felet túlságosan sújtaná, a kötbérre fennálló szabályok szerint e joghátrány bírói mérséklésének van helye. Megfelel a Bsz. 823-^825., a Kj. 101—103. §§-ainak. 1875 : XXXVII. tc. 276. §. A fogkló, egyéb megállapodás hiányában, csak a szerződés megkötése jeléüil 'Szolgál, is ennek teljesítéséivel <vísszaadatik, vagy beszámíttatik. Visszaadandó a foglaló akkor is, ha a szerződés a felek kölcsönös elállása, vagy egyéb ck miatt megszűnik. 227. §. Egyéb megállapodás vagy eltérő kereskedelmi szokás 'hiányaiban az, kinek vét1/ őssége miatt a szerződés nem teljesíthető, az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót pedig kétszeresen viszszatérítení tartozik. A szerződésszegő e mellett a másik félnek mindkét esetben a foglaló összegét meghaladó kárt ís megtéríteni köteles. A cseléd szerződ és körében adott foglaló tekintetéiben v. ö. 1876 : XIII. tc. 15., 16., 18., 21., 23., 25. !<§»§., alább a szolgálati szerződést tárgyazó részben; v. ö. továbbá: 1898 : II. tc. 11. ugyanott. A hazai jogunk szerint foglalónak csak oly pénzösszeg vagy egyéb vagyoni érték tekintendő, mely a szerződés létrejöttének jeléül és emellett a szerződésbeli teljesítés biztosításául is a szerződés megkötésekor tényleg átadatott; miből következik, hogy oly megállapodásiból, melyben a foglalónak csak