László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)

122 — Mt. 1050—1052. §§ — jövőben leendő átadása köttetett iki, a foglalónak átadására bíróilag érvényesíthető követelés nem származik. (E. H. 75. sz, 392/1897.) Az, hogy bizonyos szerződésileg fizetni kötelezett összeg1 foglalónak tekintessék-e, nem aszerint állapítandó meg, hogy a felek azt foglalónak címezték-e vagy nem, hanem ahhoz képest, hogy a szerződés tartama szerint bír-e valóban az összeg f oglaló minőségével; ennélfogva oly összeg, mely a szerződésben ugyan foglalónak neveztetik, de melyre nézve egyúttal kiköttetik, hogy az a részleteriként szállítandó áru vételárába a szállított részletek arányában részletenként betudassék, nem bír a foglaló minőségével, hanem csak vételár-előleg, anticipált teljesítés, miért is a foglalóra nézve fennálló elvek ez esetben nem alkalmazhatók. (Lfi. 8224/1878.) A lakásért adott foglaló a szerződés megkötése jelének snem bánatpénznek lévén tekintendő, a lakást kibérlő nincs. jogosítva a foglaló elvesztése mellett a bérlettől egyoldalúan elállani. (Lfi, 803/1880.) A m. kír. Kúriának állandó és a 75. számú elvi határozatban is kifejezésre jutott gyakorlata szerint a foglaló oly pénzösszeg, amely a szerződés létrejöttének jeléül és emellett a szerződésbeli teljesítés ibiztosításául is. a szerződés megkötésekor tényleg átadatott. Az a tény, hogy a szerződés megkötésének és biztosításának jeléül szolgáló pénzösszeg a szerződés megkötésekor átadassák, a foglaló intézményéhez fűződő jogszabályokat megalapító jogi tény. Ahol ez hiányzik, ott a foglalóhoz kapcsolódó jogszabályok helyet nem foglalhatnak. A felek tetszésére van bízva, vájjon valamely szerződést foglalóval meg akarnak-e erősíteni. Azonban annak dacára is, hogy a foglaló jogintézményére vonatkozó jogszabályok alkalmazásba vétele ekként a felek tetszésére van (bízva, az, vájjon forognak-e fenn oly jogi tények, amelyek e szabályok igénybevételét indokolják, már annak a megállapítása, vájjon megvannak-e avagy hiányoznak-e az adott esetben a foglalóhoz fűződő i jogtételek törvényes előfeltételei? Ennek eldöntése pedig a felek ügyleti szabadságán kívül esik és- a jogot alkalmazó bíróság hatáskörébe tartozik. (C. 1802/1926.) Foglalónak csak ioly pénzösszeg vagy egyéb vagyoni érték tekintendő, mely a szerződés létrejöttének jeléül a szerződés . megkötésekor tényleg átadatott; a szerződés megkötése utáni fizetésre vonatkozó kikötés a foglaló jogi természetével össze • nem fér. (C. 1409/1913.) Abból a tényállásból, hogy az ellenkötéslevélben az eladó • a 4,000.000 koronát, mint a vételárra teljesített előleget nyugtatja és a többi vételárra, amint az e részteljesítés folytán fennmaradó hátralékra utal, úgyszintén az adott összegnek a vételárhoz viszonyított nagyságából: helyesen következtetett a íeleb-