László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)

— Képviselet — 113 kozónk csak egy meghatalmazottja működhetik. 20. §. A meghatalmazott működését csak személyesen gyakorolhatja és sem öt sem hozzátartozója, vagy alkalmazottja más vállalkozó részére vagy saját számlájára kivándorlási szállítási ügyieteket nem köthet. Tilos a meghatalmazottnak, valamint bármely alkalmazottjának is a menetrendre, az ellátásra és a szállítási díjra vonatkozó hirdetményeken kívül a kivándorlásra vonatkozó bármiféle felhívást, ismertetést közzétenni vagy egyeseknek szétküldeni; tilos továbbá akár szóval, akár írásban a kivándorlásra csábítani, buzdítani, házról-házra járni, a kivándorlóktól a szállítási díjon felül bármily díjat vagy szolgáltatást követelni vagy elfogadni és a kivándorlónak előleget adni, 1924.-XII. tc. a társasháztulajdonról: 10. §. A tulajdonostársak kötelesek a közösségből folyó ügyek intézésére közös képviselőül egy vagy több személyt kirendelni. Ha közös képviselőül több személy van kirendelve; ezek szavazattöbbséggel határoznak. A közös képviselő megbízatása legfeljebb három év tartamára szólhat, de megújítható. A megbízatást fontos okból a tulajdonostársak bármikor visszavonhatják, A közös képviselő a közösségből folyó ügyek körében képviseli a tulajdonostársakat hatóságokkal és harmadik személyekkel szemben és fel van jogosítva mindazokra a jogügyletekre és egyéb jogcselekményekre, amelyek a társasház közös ügyeinek kezelésével rendszerint együtt járnak, A közös képviselőnek ezt a hatáskörét harmadik személyekkel szemben a tulajdonostársak nem korlátozhatják. Ha a tulajdonostársak közös képviselőt nem rendelnek, a közös képviselőt bármelyik érdekelt fél kérelmére a felek meghallgatása után a telekkönyvi hatóság rendeli ki. A közösségből folyó ügyekben, amennyiben nem tartoznak a közös képviselő hatáskörébe, a tulajdonostársak közgyűlésükön szavazattöbbséggel határoznak. Szavazategyenlőség esetében az a vélemény emelkedik határozattá, amelyhez szavazatával az elnök járul. Szükség esetében a közgyűlést bármelyik érdekelt kérelmére a telekkönyvi hatóság hívja egybe. Egyebekben a közös képviselő kirendelésének r^ódjára, Dr. Szende Péter Pál: Kötelmi jog 8