László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)

114 — Mt. 1033—1036. §§ — szervezetére, hatáskörére és eljárására, valamint a tulajdonostársak közgyűlésére az alapító okirat rendelkezései irányadók. 3. Álképviselő. 1033. §. Oly szerződés, amelyet valaki másnak nevében képviseleti jog nélkül vagy a képviseleti jog határainak túllépésével — álképviselőként — köt, a képviseltre csak jóváhagyásával válik hatályossá. A jóváhagyás függőben léte alatt a másik felet ugyanazok a jogok illetik, mint azt, aki kiskorúval a törvényes képviselő megkívánt beleegyezése nélkül kötött olyan szerződést, amelyhez a gyámhatóság jóváhagyása nem szükséges. 1034. §. Ha a képviselt a nevében kötött szerződés jóváhagyását megtagadja, a másik fél a képviselőként eljárt személytől, hacsak ez képviseleti jogosultságát ki nem mutatja, a szerződés teljesítését vagy kárának megtérítését követelheti. Ha azonban a más nevében eljárt személy tévedésből képviseletre jogosultnak vélte magát s a másik félre a szerződésből ingyenes előny vagy aránytalan nyereség háramolnék: ez csak a szerződés megkötéséből eredő kárának megtérítését követelheti tőle. A képviselőként eljárt személy nem felelős, ha a másik fél a szerződés megkötésekor tudhatta, hogy az eljáró személy nincs képviseletre jogosítva. Nem felelős akkor sem, ha abban az időben cselekvőképességében korlátozva volt, kivéve, ha törvényes képviselőjének beleegyezésével járt el. 1035. §. Másnak nevében harmadik személyhez intézett egyoldalú jognyilatkozat hatálytalan, ha a nyilatkozattevő képviseleti jogát egyidejűen okirattal \ki nem mutatja, feltéve, hogy a harmadik a nyilatkozatot ez okból haladéktalanul visszautasítja. Visszautasításnak nincs helye, ha a harmadiknak a képviseleti jogról vagy arról, hogy a képviselt a jognyilatkozatot jóvá-