László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)

102 — Mt. 1027—1032. §•§ — ügyletek kötésére állandóan meg van hatalmazva, a. gazdaságból wagy az ingatlan kezeléséből eredő ügyekben azt, akinél alkalmazva van; 3. a kereskedőnek az üzletben állandóan alkalmazott kereskedelmi meghatalmazottja és az iparosnak üzletvezetője az üzletből származó perekben főnökét; 4. a gazda cselédjét és a gazdatiszt a gazdaságban alkalmazott cselédet. Aki nem ön jogú, csak akkor lehet meghatalmazott, ha huszadik életévét betöltötte. 96. §>. A törvényszék, a fcir. Ítélőtábla és a kár. Kúria előtt a félnek ügyvéddel kéli magát képviseltetnie. A kivételeket a törvény határozza meg. 101. §. A személyesen megjelent fél szóval is adhat meghatalmazást, tamelyet a tárgyalási jegyzőkönyvbe kell felvenni és a félnek alá kell írnia. 103. §. Amennyiben az ügyvédi képviselet kötelező, az ügyvédnek a per vitelére szóló meghatalmazással kell bírnia. Egyéb esetékben a meghatalmazás egyes cselekmény ékre is szólhat. 104. §. A per vitelére adott meghatalmazás kiterjed a perre vonatkozó minden cselekményre, ideértve a tárgyalás folyamán indított keresetekre, a beavatkozási keresetre, továbbá a biztosítási intézkedésekre és a végrehajtási eljárásra, valamint az ennék folyamán indított perekre vonatkozó cselekményeiket is; kiterjed továbbá a pernek egyesség, elismerés vagy lemondás útján befejezésére s a peres pénz vagy dolog ós a perköltség átvételére, nyugtatványozásária és helyettes nevezésére is. A bíróság által kinevezett ügygondnok jogköre — amennyiben a tönvényből más ki nem tűnik — ugyanaz, mint a per vitelére meghatalmazott jogköre, azzal a megszorítással, hogy az ügygondnok egyességet nem köthet, elismerést és joglemondást nem tehet és a bíróság külön megbízása nélkül a pere*