László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)

— Perbeli meghatalmazás — 103 pénzt vagy dolgot át nem veheti és nem nyugtatvá­nyozhatja 105. §. A per vitelére szóló meghatalmazás tör­vényes terjedelmének korlátozása az ellenféllel szem­ben csak annyiban hatályos, amennyiben a korláto­zás magába a meghatalmazásba kifejezetten felvé­tetett. Amennyiben az ügyvédi képviselet kötelező, a meghatalmazás törvényes terjedelmét hatályosan csak a pernek egyesség, lemondás vagy elismerés út­ján való befejezhetése, valamint a peres pénz /vagy dolog átvétele és nyugtatványozása tekintetében le­het korlátozni. A 102. §. értelmében bejelentett meghatalmazás nem korlátozható. 106. §. A per vitelére szóló meghatalmazás nem szűnik meg sem a megbízó halálával, sem pedig a megbízó perbeli cselekvőkép ess ég ében, vagy törvé­nyes képviselőjének személyében történt változás következtében. Ha azonban a meghatalmazott ia jog­utódok nevében kíván fellépni, azok meghatalmazá­sát kell felmutatni. 107. §. Ha az ügyvédi képviselet nem kötelező, az ellenféllel szemben a meghatalmazásnak a fél ré­széről törtónt visszajvonása a visszavonás közlésével, a meghatalmazásnak a meghatalmazott részéről tör­tónt felmondás pedig a meghatalmazás megszűnésé­vel válik htályossá. Ha az ügyvédi képviselet kötelező, a meghatal­mazásnak visszavonása vagy felmondás folytán meg­szűnése az ellenféllel szemben másik ügyvéd vallá­sának közlésével válik hatályossá. A közlés írásiban történik, amelyet a bíróság az ellenfélnek közbesíttet. A tárgyaláson jelenlevő el­lenfél szóval is értesíthető. 108. §. A 'meghatalmazott részéről meghatalma­zása körében végzett cselekményt az ellenféllel szem­ben olyannak kell tekinteni, mintha a fél maga vé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom