László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)

— Képviselet — 95 ban a jelen törvényinek a keresik edeimi meghatalmazó ttakra vonatkozó intézkedései nyernek alkalmazás l. 197. §. A társaságot azon perekben, melyek közgyűlési határozat folytán az igazgatóság vagy a íelügyelőbizotság ellen indí tandók, a közgyűlés által választott meghatalmazottak képviselik. Ha a meghatalmazottak a közgyűlésen bármi okból meg nem választatnának, azokat az illetékes törvényszék hivatalból rendeli ki. A nem teljeskorúak által meghatalmazotti minőségiben megbízójuk részére kötött ügyletek érvényességét a meghatalmazott kiskorúsága nem érinti. (E. H, 74. sz. 1016/1898.) I. A férj a maga ingatlanhányadával együtt a feleségéét is meghatalmazás nélkül eladta, A kir. Kúria szerint a feleségnek utóbb tett az a nyilatkozata, hogy a jogügylethez hozzájárul, a meghatalmazás és szerződés aláírásának a hiányát nem pótolja. — II. A házastársi viszony egymagában a meghatalmazotti minőségét meg nem állapítja. (C. 4587/1925.) Az ügyletkötésekre meghatalmazott személy ügykörének oly korlátolása, amelyből a vele szerződő fél tudomással nem bírt ós nem bírhatott, ezzel a féllel szemben kifogásképen nem érvényesíthető. (C. 1342/1919.) A meghatalmazott az általa ily minőségben létesített ügyletnél nem a maga nevében, hanem a megbízója nevében vállal kötelezettséget, tehát az ily ügyletből származó jogát a másik szerződő fél csak a meghatalmazó ellen indítandó perben érvényesítheti és az ügylet tárgyára kiterjedő hatállyal csak e meghatalmazó perben állása mellett lehet határozni és csak ily perben állapítható meg az állítólagos meghatalmazás ténye is, (C. 298/1893.) Az államkormánynak, illetve annak a tagjának (szakminiszternek) , kinek rendelkezése alatt valamely ingatlan van, a közjogi állásából folyó és az 1848 : III, tc. 32. §-ában meghatározott felelőséggel járó joga nem terjeszthető ki olyképen, hogy a rendelkezése alá helyezett ingatlanra az 1897 : XX, tc. 37, §-a szerint szükséges törvényhozási különös felhatalmazás nélkül a kir, államkincstárra kötelező hatállyal adásvevési szerződést köthessen, (E, H, 73. sz, 4367/1909.) 2. Képviselet meghatalmazás alapján. 1027. §. A meghatalmazás érvényességéhez elegendő, ha a meghatalmazó a meghatalmazásra irányuló akaratát bármily módon vagy bármely alakban nyilvánítja, hacsak a törvény mást nem rendel.