László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)

% Mt. 1027—1032. §§ — Oly meghatalmazás érvényességéhez, amely a törvény szerint írásbeli alakhoz kötött szerződésre irányul, a meghatalmazásnak a szerződésre megszabott írásbeli alakba foglalása szükséges. A meghatalmazás alaki hiányát azonban az ügyletnek a képviselt részéről bármily módon és bármely alakban nyilvánított jóváhagyása pótolja. 1028. §. A meghatalmazás adására irányuló akarat hiányai miatt a meghatalmazott által harmadik személlyel kötött szerződés csak abban az esetben semmis vagy megtámadható, ha a semmisség vagy a megtámadás előfeltételei a harmadik személy tekintetében megvannak. A megtámadást a harmadik ellen kell 1029. §. A meghatalmazás megszűnik a visszavonással, hacsak az alapul szolgáló jogviszony természete a visszavonást ki nem zárja. A visszavonó nyilatkozatot a meghatalmazotthoz kell intézni. Hogy mely egyéb tények szüntetik meg a meghatalmazást, arra az alapul szolgáló jogviszony irányadó; ily megszüntető tény, ha nem a meghatalmazottnak saját személyében állott be, abban az időpontban válik hatályossá, amelyben a meghatalmazott értesülhet róla. Oly harmadik személyre nézve, akit a meghatalmazó a visszavonásról előbb értesít, vagy aki a megszüntető körülményről előbb értesül, mintsem a meghatalmazás a meghatalmazottal szemben megszűnt, saját értesülésének időpontja irányadó. 1030. §. Ha a meghatalmazás közhírré volt téve,, megszűntét is közhírré kell tenni. Oly harmadik személyt, akit a meghatalmazó a meghatalmazásról külön értesített, a meghatalmazás megszűntéről is külön kell értesíteni. Ugyanez áll arra a harmadik személyre, akiről a meghatalmazó tudja, hogy a meghatalmazás alapján a meghatalmazottal jogügylet létesítése céljából összeköttetés-^ ben áll. intézni.