László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)

— Képviselet — 91 vitás volt, avagy amelyre a felek bizonytalanságban voltak, ez a tévedés az egyezség érvényét nem érinti. (C. 3238/1918.) Ha a szolgáltatás oszthatatlan, az ügyletnek az adósok egyiike részén fenforgó érvénytelensége az egész ügyletet érvénytelenné teszi ugyan, de erre nem hivatkozhatiík az az adóstárs, ki az ellenszolgáltatás felvétele és elköltése által ,,az ügylet egységét maga bontja meg". (C, 3553 1925.) HETEDIK FEJEZET. Képviselet. 1. Általában. 1021. §. Oly szerződés alapján, amelyet valani mint másnak képviselője, ennek nevében képviseleti jogának határai között köt, a képviselt van jogosítva és kötelezve. A képviselői minőséget külön kifejezni nem szükséges, ha a körülményekből felismerhető. 1022. §. A képviselőnek a szerződés megkötése körüli vétkességéért a képviselt a másik félnek felelős. A kiskorúak és a gondnokság alá helyezettek törvényes képviselőire ez a szabály nem áll. 1023. §. Aki a szerződés megkötésekor nem teszi felismerhetővé, hogy másnak nevében, vagy hogy kinek a nevében jár el, a szerződés alapján maga van jogosítva és kötelezve. Ha azonban a szerződést a képviselt részére kötötte, vagy a közte s a képviselt között fennálló jogviszonynál fogva ennek részére volt köteles megkötni, vagy ha a másik félnek a szerződésszerű ellenértéket a képviseltnek vagyonából szolgáltatta: a szerződés alapján a másik fél ellen támasztható követelést a képviselőnek a képviselthez való viszonyában s az előbbinek hitelezőivel szemben engedményezés nélkül is a képviselt fél követelésének kell tekinteni. 1024. §. Korlátoltan cselekvőképes személy, mint másnak képviselője hatályosan eljárhat.