László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)

90 _ Mt. 1021—1024. §§ — vétel idején fennállott és végrehajtást szenvedő végrehajtás alá vonható más vagyonnal nem bír és a vételár nem a végrehajtó követelésének kiegyenlítésére fordíttatott, a végrehajtás tárgyának elidegenítése a hitelezők jogainak kijátszására irányulónak tekintendő. (C. 31/1913. Gr. XVI. 749.) Érvénytelen a könnyelműségből és szorult anyagi helyzetben vállalt kötelezés, amely a másik fél ellenszolgáltatásával szem-ben feltűnő aránytalanságot tüntet fel. (C. 731/1925. Mj. Dt. XVIII. 81) I. A kiskorú nevében kötött egyesség azon az alapon, hogy a kiskorú kellően képviselve mem volt, még akkor is megtámadható, ha az egyességet az árvaszék jóváhagyta. — II. A bíróság vizsgálat alá veheti azt a kérdést (is, hogy a kiskorú részéről kötött ügyletben megfelelő-e a visszteher. (C. 7865/1916.) Az örökösök között létrejött osztályegyesség az örökösödés kérdését véglegesen rendezi és mint kétoldalú jogügylet, csak a jogügyletek hatálytalanítására vonatkozó jogszabályok alapján támadható meg. Az elhatározás indokában való tévedések — még fenfor-: gásuk esetében sem alkalmasak az ügylet hatálytalanítására. (C. 6765/1922. M. Tára V. 55.) Az egyesség érvényessége nemcsak megtévesztés esetében, hanem akkor is megtámadható, ha az egyik fél lényeges tévedésben volt annak megkötésénél s őt a másik fel, habár a tévedést felismerte, erről föl nem világosította, sőt azt a saját előnyére kihasználta. Ily 'tévedésben van az írástudatlan örökös, aki az osztályegyességet a másik örökös jogtudó képviselőjével abban a feltevésben kötötte, hogy a szembetűnően kellékhiányos végrendelet érvényes. (C. 7428/1916.) I. Jogszabály, hogy ha mindkét fél ugyanabban a téves feltevésben kötötte meg a szerződést, az egyik fél a másik rosszhiszeműsége nélkül is megtámadhatja szerződési nyilatkozatát s az előbbi állapot helyreállítását kívánhatja; de ezenkívül a megtámadott fél a másik fél kárát megtéríteni is köteles, ha a megtámadhatóság okáról tudott, vagy csak súlyos gondatlanságból nem tudott, — II. Ily esetben, midőn a szerződés megtámadása alapján mindkét fél van kötelezve az előbbi állapot visszaállítására ,a bíróság jogvesztés terhe mellett kötelezte a felperest az előreszolgáltatásra, (C. 4419/1916.) I. Az oly egyesség, amelyben a felek valamely ügyletből felmerülhető kölcsönös és vitássá tehető igények, végleges rendezésére nézve úgy állapodnak meg, hogy abból az ügyletből utóbb egymással szemben semmiféle követeléssel fel nem léphetnek, hatálya szempontjából egyes részeire el nem tagolható s ily módon meg nem támadható. — II, Ha az egyezkedő felek valamelyikének a tévedése oly körülményre vonatkozott, amely