László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)

— Megtámadhatóság — 89 vétele nemcsak azon az alapon támadható meg, hogy a vevő a végrehajtatóval, vagy a végrehajtást szenvedettel rosszakaratúkig összejátszott a tulajdoni igénnyel bíró harmadik személy jogainak megrövidítése, illetve e jogok érvényesítéséneik meghiúsítása céljából, hanem az alapon is, hogy az árverési vevő az árverés alkalmával tudta, vagy kellő gondosság mellett tudnia kellett, hogy az elárverezett ingatlan nem a végrehajtást szenvedőnek, hanem másnak a tulajdona, vagy arra másnak kétségtelen jogos tulajdoni igénye van. Bármely teljesítésnek a házasság meg nem kötése esetére történt kikötése az 1894 évi XXXI. tc. 2. §-a szerint semmis lévén, ennek szükségképpeni folyománya az is, hogy a törvény által meg nem engedett biztosítékként már át is vett ingatlant az ezt kikötő jegyes ilyen címen meg nem tarthatja. A teljesítés tárgyának visszaadására irányuló kereset a jó erkölcsökbe ütközőnek nem tekinthető, mert az ügylet törvényes házasság létesítését célozza; erkölcstelenség csak azon fél részéről forog fenn, aki a házasságkötési akarat szabadságát védő törvényes tilalom ellenére ragaszkodik a kikötött jogtalan vagyoni előnyhöz. Az 1894 : XXXI. tc. 2. §-ára alapított keresetre ugyanezen törvény 5. §-ában megállapított kivételes elévülési szabály (egy év) alkalmazást nem nyerhet, (C. 9184/1913. Gr. XVI. 741.) A gondnokság alá helyezéssel csupán az az időpont nyer megállapítást, amelyben a cselekvőképsség már fenforgó korlátoltságát a bíróság megállapítja, de ebből mégsem következik ,hogy a gyengeelméjű által a gondnokság alá helyezést megelőző időben kötött jogügylet érvényes és nincs kizárva az, hogy az ily jogügyletet a gyengeelméjű nevében annak gondnoka érvénytelenség okából meg ne támadhassa. (C. 3746/1914. Gr. XVI. 743.) A szerződő fél, a szerződést részegség címén nem érvénytelenítheti, ha a szerződést concludens tényekkel utólag megerősítette. (C. 3718/1913. Gr. XVI. 744.) A férj adósa, ki maga is hozzájárult ahhoz, hogy tartozását a feleségének fizeti meg, a követelés átruházásának érvényességét azon az alapon, hogy az a házastársak közötti vagyonátruházás törvényes alakszerűségeit nélkülözi, meg nem támadhatja. (C. 43/1913. Gr. XVI. 745.) Jogtalan erkölcsi kényszer miatt megtámadható a házassági szerződés, ha a férfi csak annak aláírása ellenében volt hajlandó feleségül venni a nőt, akit elbocsátott és évekig házassági ígérettel [hitegetett. (C. 1563/1914. Gr. XVI. 746.) Megtámadható az aránytalanul magas ügyvédi jutalomdíj iránti szerződés, melynek megkötésére az ügyvéd a felet feldúlt lelki állapotának kihasználásával bírta rá. (C. 2736/1914. Gr. XVI. 747.) Ha a vevő a vétel idején tudomással bírt arról, hogy a végrehajtatónak a végrehajtást szenvedő elleni követelése a