László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)

88 — Mt. 1017—1020. §§ — nek egyik előfeltétele az, hogy a hitelezőnek a követelése az ajándékozó adós ellen már jogerősen vagy megítéltetett, vagy pedig a hitelező annak a megítélését az ajándékozási szerződésnek vele széniben való hatálytalanításával és alperes marasztalásával együtt kéri. (C, 2211/1913. Gr. XV. 489.) Habár a ifelebbezési bíróság ítéleti ténymegállapítása szerint alperes követelése a végrehajtást szenvedő és alperesek között létesített átruházás idejében íenn is állott, ez a körülmény az átruházás joghatálytalanságát maga után nem vonhatja, mivel ugyancsak e ténymegállapítás szerint az átruházás idejében még végrehajtást szenvedőnek az alperes követeléséi meghaladó tetemes üzleti vagyona maradt meg s az ily átruházás hatálytalanságának megállapításánál nem az képez irányadó körülményt, hogy a hitelező a végrehajtás foganatosítása alkalmával talál-e fedezetet vagy nem, hanem az, hogy az átruházás idejében maradt-e elegendő fedezeti alap, A kijátszási szándék lényege abban van, hogy a hitelező elől az átruházás által az alap elvonassék, ahol azonban a kielégítési alap el nem vonatik, kijátszási szándék nem forog fenn, jelen esetben tehát kijátszási szándék okából szerződés hatályosságát megdönteni nem lehet. (C. 336/1898.) Oly harmadik személytől, aki végrehajtás alá vont telekkönyve zett ingatlan, vagy annak egy részére a végrehajtató nyilvánkönyvi jogait megelőzően tulajdoni jogot szerzett, meg nem tagadható a jogosultság, hogy a végrehajtató ellen az 1881 : LX. tc. 168. §-a alapján keresetet indíthasson, habár szerzett joga t elekkönyvi leg nincs is bejegyezve. (55. sz. teljes ülési döntvény.) Valamely -jogügyletnek eredeti érvénytelenség címén való megtámadására csakis a jogügyletben szereplő személyek (esetleg törvényes képviselőjük), továbbá ezeknek általános jogutódai és engedményesei jogosítvák. Olyan személyeket, akik a jogügylettel létesített, -megváltozott vagy megszüntetett jogra nézve semmiféle viszonyban sem állanak, ez a megtámadási jog nem illetheti meg. (C. 3830/1921.) Ha valamely ügyletnek mindkét részről ismert és szemmeltartott feltétele (feltevése) be nem következik, a szerződés felbontható, illetve hatálya megszüntethető. (C. 3640/1921.) Az a kérdés, hogy a képviselő által kötött szerződés hatálya a szerződési akaratnak valamely körülmény tudása vagy vétkes nem tudása által mennyiben van érintve, rendszerint a képviselő személye szerint bírálandó el. A törvényes képviselőnek a színlegességéröl való tudomása tehát éppen olyan tekintet alá esik, mint magának a szerződő félnek tudomása. A gyámhatósági jóváhagyás nem zárja ki, hogy a kiskorú érdekében eljáró törvényes képviselő szerződési nyilatkozatai arra alkalmas okból megtámadhassanak. (C. 5305/1912. Gr. XV. 490.) 3. sz. jogegységi döntvény: Ingatlanok bírói árverésen való