László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)

— Kényszer — 75 Ahhoz, hogy valamely szerződés tárgyának lényeges tulajdonságára vonatkozó megtévesztés alapján a szerződés hatálytalannak nyilváníttassék, nem elegendő annak a megállapítása, hogy az egyik szerződő fél a szerződés tárgyának lényeges tulajdonságára vonatkozó megtévesztő nyilatkozatot tényleg megtette, hanem szükséges az is, hogy a másik íél nem ismerte föl a szerződési tárgy lényeges tulajdonságának i'enn mm forgását és abban a tudatban tette meg a szerződési nyilatkozatot, hogy a lényeges tulajdonság íenforog. (C. 45/1906.) Megtévesztés, ha valaki a 33—34 éves cséplőgépet 12 évesnek mondja, még akkor is, ha a vevő a gépet előzően megvizsgálta, kivéve, ha az eladó a vevő szakérteimét bizonyítja, (C. 496/1904.) A magánjogi csalás tényálladékához csakis rosszhiszeműség szükséges, amely abban nyilvánul, hogy az eladó valódi áru helyett tudva hamisítottat szállít; ily esetben a rendelkezésre bocsátás elkésésére az eladó nem hivatkozhatik. (C. 8/1905.) A megtévesztés a jogügyletet az engedményezettel szemben is megtámadhatóvá és ezen az alapon érvénytelenné teszi, (C. 388/1904.) A kényszernek vagy megfélemlítésnek, hogy annak alapján a jogügylet érvényteleníthető legyen, oly természetűnek kell lenni, hogy az ellen a törvényadta védelem kizártnak tekintessék, már pedig az alperesek által felhozott az az állítólagos fenyegtés, hogy a váltó alá nem írása esetére felperes bűnvádi feljelentést tesz alperesek ellen, bebizonyítás esetén sem tekinthető oly kényszernek, melynek alapján meg volna állapítható, hogy a váltó aláírása alapos megfélemlítés és kényszer útján csikartatott ki. (C. 363/1890.) A szabadakarati elhatározás meggátlására alkalmas kényszernek nem tekinthető, ha a bérbeadó a bérlő új üzletéhez szükséges tárgyakat a vízbér kifizetéséig visszatartja s kijelenti, hogy követelését polgári per útján fogja érvényesíteni. Az ennek elkerülése céljából teljesített fizetés vissza nem követelhető, mert a bérbeadó az összegek bírói letétbehelyezése esetén a bérlemény területén levő ingókat köteles lett volna kiadni, az a fenyegetés pedig, hogy a hitelező a vízbért polgári per útján fogja behajtani, már természeténél fogva nem alkalmas kényszerhelyzet előidézésére. (C. 7785/1904.) Valamely jogügylet érvénytelenítésénél kényszer fennforgására bármely fél sikerrel csak úgy hivatkozhatik, ha kimutatja, hogy a kényszer vagy az azt előidéző jogellenes fenyegetés oly természetű s közvetlen hatású volt, hogy az ellen a förvénynyujtotta védelem teljesen kizártnak tekintendő s hogy a íenyegetőnek ahhoz, amit fenyegetés által elérni akar, joga egyáltalán nincs és hogy így mind a cél, mind az eszköz jogtalan. A felek abban állapodtak meg, hogy a szerződött szintárbulati tag hangelvesztés, nagyobb mérvű hangcsökkenés oká-