László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)

76 — Mt. 1008—1012. §§ — hói elbocsátható s ez okoknak megállapítása a felek részéről kölcsönösen „jury" hatáskörébe utaltatott. Ez a kikötés nem zárja el a színészt attól, hogy az esetben, ha ő a közreműködésével alakított bíróság határozatának magát alávetni nem akarta, szerződése fentartása, illetve abból származtatott jogainak érvényesítése érdekében a tőrvény rendes útijára ítérjen és bíróilag állapítsa meg, hogy képessége őt a szerződésileg elvállalt szerepkör betöltésére alkalmassá teszi. (C. 822/1904.) 1008. §. Ha a szerződési akarat hiánya miatt oly féllel szemben van helye megtámadásnak, akit vétkesség vagy a tévedés okozása nem terhel, a megtámadó, bár maga is vétlen, köteles a másik félnek a szerződés megkötéséből eredő kárát megtéríteni. Ha a megtámadott a szerződés megkötésekor a megtámadhatóság okáról tudott vagy csak súlyos gondatlanságból nem tudott, vagy ha a tévedést vétkesen okozta, a vétlen megtámadónak ő köteles a szerződés megkötéséből eredő kárát megtéríteni. Kölcsönös vétkesség esetében az a fél tartozik a másiknak arányos kártérítéssel, akinek vétkessége súlyosabb. Ha a tévedést a megtámadott vétlenül okozta, tőle a vétlen megtámadó, ő pedig a vétkes megtámadótól kártérítést követelhet annyiban, amennyiben ez tekintettel az eset körülményeire, a méltányosságnak megfelel. 1009. §. A szerződési nyilatkozatok értelmezésére s a szerződési akarat hiányaira vonatkozó szabályok, amennyiben a törvény mást nem rendel, egyéb jognyilatkozatokra oly értelemben állanak, hogy a másik fél alatt azt a felet kell érteni, akihez a nyilatkozatot intézték, vagy ha nem határozott személyhez intézték, azt, aki a nyilatkozatból közvetlen jogi előnyt szerez. Személyállapotot érintő családjogi jognyilatkozatok lényeges tévedés miatt megtámadhatók a megtámadásnak további előfeltételei (1002. §. 1. bekezdése] nélkül; csalárd megtévesztés és jogellenes fenyegetés miatt megtámadhatók tekintet nélkül arra, hogy e cselekményeket ki követte el. Megfelel a Bsz. 782—783., a Kj. 61—62. §-ainak.