László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)
6S — Mt. 1004—1005. §§» — 1004. §. Ha mind a két fél ugyanabban a téves feltevésben kötötte meg a szerződést s a tévedés lényeges, bármelyik fél a megtámadás további előfeltételei (1002. §. 1. bekezdés) nélkül is megtámadhatja szerződési nyilatkozatát. 1005. §. Aki szerződési nyilatkozatát a tartalomra vonatkozó lényeges tévedés miatt jogosult 'megtámadnir köteles a szerződést abban az értelemben állani, amint azt maga értette, ha a másik fél a megtámadás után, vagy ha a megtámadási szándékról előbb értesült, az értesülés után a szerződés tartalmához akként járul hozzá, amint azt a tévedő fél értette. Megfelel a Bsz. 779., a Kj. 54—58. §-ainak 1875.-XXXV1I. tc. 350. §, Csalás esetében az eladó a 346. és 349. §§. határozataira nem hivatkozhatik. L. alább a vételi ügylet kapcsán közölteket. A csalás büntetőjogi fogalma tekintetében v. ö. 1878-.V. tc. 379—390. 1879:XL. tc. 138., 139. 1884:XVII. tc. 156. b) pont. 1899:XLI. tc. 33. §. b) pont; a védjegyhamisítás tekintetében 1895:XLI. tc. 8., 9. §§.; élelmiszerek hamisítása, mesterséges borok forgalombahozatala, pénzhamisítás tekintetében v. ö. a fenti lapokon e részben felsorolt jogforrásokat. Okirathamisítás és rokon bűncselekmények: 1878:V. tc. 391—412. 1894.-XXX1. tc. 54. §. Megtámadható a házassá* tévedés miatt: aj ha az egyik házasíéi egyáltalán nem akart házasságot kötni és nem tudta, hogy kijelentéséve'l házasságot köt; b) ha az egyik házasíéi mással kötött házasságot, mint 'akivel akart és nem tudta, hogy a személy más; c) ha az egyik házasfél már a házasság kötésekor állandóan képtelen volt a házassági tartozás teljesítésére és a másik házasfél ezt nem tudta, sem a körülményekből nem következtethette; d) ha az egyik házasfél a 79. §-ban, vagy a 80. §. d) pontjában említett büntetésre volt ítélve és a másik házasfél ezt nem tudta és utóbbi esetben egyszersmind alaposan feltehető, hogy ezt tudva a házasságot meg nem kötötte volina; e) ha a nő a házasság megkötésekor mástól házasságon kívül teherbe volt ejtve és azt a férj a házasság megkötésekor nem tudta; f) ha a holttányilvánított házastárs az új házasság megkösse
