László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)

— Tévedés — 67 I. Színleges adásvételi szerződésbe burkolt kölcsön- és zálogszerződésben foglalt megállapodások csak annyiban érvényesek, amennyiben tiltó jogszabályba nem ütköznek. — IL Midőn az adós gyógyszertárát színleges adásvételi szerződéssel — visszavásárlási jog kikötése melletl — a hitelezőre ruházza át, az e szerződésben foglalt az a megállapodási, hogy a visszavásárlási jog megszűnésének szerződésileg megjelölt eseteiben a hitelező pénzintézet a zálogul szolgáló gyógyszertárt magának korlátlan és feltétlen tulajdonul megtarthatja, illetőleg magánúton, mint sajátját elidegenítheti, mint a zálogjog érvényesítésednek magánjogunk által előírt szabályaival ellenkező és azok megkerülését -célzó, semmis. (C. 2005/1918.) Ha a burkolt ügyletet törvény nem tiltja, a burkolt ügylet is megáll s a szerződő feleket is köti. (C. 4850/1917. Mj, Dt. XII. 19.) 1001. §. Nem komolyan tett szerződési nyilatkozat, amelyet abban a feltevésben tettek, hogy nem komoly voltát a másik fél fel fogja ismerni, semmis, ha ez azt felismerte; ellenkező esetben a tévedésre vonatkozó szabályok szerint megtámadható. 1002. §. Aki szerződési nyilatkozatának megtételekor lényeges tévedésben volt, megtámadhatja nyilatkozatát, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette, vagy ha a másik félre a szerződésből ingyenes előny vagy aránytalan nyereség háramolnék. Lényeges a tévedés, ha a szerződés tartalmát érintő oly körülményre vonatkozik, amelyet a közfelfogás ily szerződés kötésénél fontosnak tart, hacsak ki nem tűnik, hogy az adott esetben a tévedő fél nem tartotta annak. Más körülményre vonatkozó tévedés akkor lényeges, ha a másik fél felismerhette, hogy a tévedő fél akaratelhatározására döntő hatása van. 1003. §>. A tévedésre alapított megtámadás szabályai megfelelően állanak abban az esetben, ha távirat útján tett szerződési nyilatkozat elferdítve érkezik a címzetthez. A címzettet, ha a távirati közlésre ő adott okot, úgy kell tekinteni, mint aki a tévedést okozta. Szóbeli üzenet útján tett szerződési nyilatkozat elferdítése esetére az 1. bek. szabályai csak abban az esetben állanak, ha a nyilatkozattevő a másik felet arról biztosította, hogy az üzenetvivő szavában megbízik. 5*