A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai 1958. XI.-1960. X. (Budapest, 1961)

háztáji gazdaságban megtartható állatokon felüli állatállományát (kb. 12 000 Ft értékben) beviszi a termelőszövetkezetbe. Az állatokat azonban nem adta át és felhívás ellenére sem vezette azokat elő felértékelésre. A felértékelő bizottság ezután kiment a terhelthez. A terhelt ekkor azt a kijelentést tette, hogy a bizottság minden tagjának jut egy állat, fogják meg a kötelüket ós vezessék el. Ezt követően 1959. július 4-én kérte a termelőszövetkezet elnökét ós főkönyvelőjét, járuljanak hozzá, hogy járlatlevelet válthasson ki az egyik tehenére, hogy azt eladhassa. Nevezettek megmagyarázták, hogy ehhez nem járulhatnak hozzá, mert a terhelt az állatokat még nem vitte be, de ez alapszabályellenes is volna. A terhelt erre a termelőszövetkezet vezetőségét lecsirkefogózta és a termelőszövetkezet tagságát piszkos csavargóknak nevezte. A terheltet írásban is felhívták az állatok bevitelére, azonban ennek sem tett eleget. A járásbíróság a terheltet termelőszövetkezet elleni izgatás [BHÖ 31. pont c) alpont] és társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett sikkasztás (BHÖ 230. pont) bűntette miatt 8 hónapi börtönre ítélte, amelynek végrehajtását 3 évi próbaidőre feltételesen felfüggesztette. Kötelezte továbbá a terheltet polgári igény címén, hogy a háztáji gazdaságában megtartható állatokon felüli állatállományát 1959. augusztus 29-én d. u. 6 óráig az „Új Október" termelőszövetkezet vezetőségének adja át. A perorvoslat hiányában elsőfokon jogerőre emelkedett ítélet ellen a Legfelsőbb Bíróság elnöke nyújtott be törvényességi óvást, amelyet a Legfelsőbb Bíróság alaposnak talált. Az 1959. évi 7. sz. tvr. egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/1959. F. M. sz. rendelet 1959. július 12-én lépett hatályba. Rendelkezéseit — a 111. § értelmében — a folyamatban levő ügyekben is (a 62. §-ban foglalt kivétellel) alkalmazni kell. Ebből megállapítható, hogy az adott ügyben is irányadók az említett törvényerejű rendelet, illetve végrehajtási utasítás rendelkezései. A végrehajtási rendelet 59. §-a szerint a bevitelre kötelezett vagyontárgyakat stb. a belépő jelenlétében leltári jegyzőkönyvbe kell foglalni. Ezek elfogadása és értékelése, valamint a térítós módja felől a tag felvételével egyidejűleg a termelőszövetkezet közgyűlése határoz. A 60. § (1) bekezdése szerint a bevitt vagyontárgy az elfogadással a termelőszövetkezet tulajdonává válik. Nincs adat azonban arra, hogy adott esetben mindez megtörtént volna, sőt a peradatok arra utalnak, hogy ezekre még nem is kerülhetett sor. Az elkövetéskor tehát a kérdéses állatok még nem voltak a termelőszövetkezet tulajdonában és azok a terheltre idegen ingó dolgot nem jelentettek. Ennek hiányában pedig a sikkasztás bűntettében való bűnösségmegállapítás törvénysértő. A Legfelsőbb Bíróság ezért a terheltet társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett sikkasztás bűntette miatt emelt vád alól — a törvénysértés 56