A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai 1958. XI.-1960. X. (Budapest, 1961)

A legfőbb ügyész törvényességi óvást emelt az ítélet ellen. A Legfelsőbb Bíróság ezt az óvást alaposnak találta. Az irányadó tényállás szerint ugyanis terhelt a fiatalkorút szándékosan reábírta arra, hogy a szüleitől több ízben kolbászt lopjon. Ennek hatása alatt az a lopást elkövette. Mivel pedig a fiatalkorú szüleivel, a sértettekkel közös háztartásban élt és az ellopott kolbász értéke 200 forintot meghaladta, cselekménye a BHÖ 422. pontjában foglalt és a 427. pont h) alpontja szerint minősülő folytatólagosan elkövetett lopás bűntettét megvalósítja. A közös háztartásban élés pedig nem személyes tulajdonság, hanem tárgyi vonatkozásból álló viszonya a közös háztartásban élőknek. Következésképpen kihat ez a viszony a minősítés tekintetében azokra a sértettel közös háztartásban nem élő részesre is, akik a közös háztartásban élő elkövetővel eme viszonynak tudatában vesznek részt a lopásban. A terhelt cselekménye által a fiatalkorút a bűntett elkövetésére szándékosan reábírta, így mint felbúj tó a BHÖ 422. pontjában foglalt és a 427 pont h. alpontja szerint minősülő folytatólagosan elkövetett lopás bűntettét elkövette. Törvényt sértett tehát az elsőfokú bíróság, amikor terhelt cselekményét csalás bűntetteként értékelte. De ugyancsak törvénysértő a járásbíróság-ítélete a büntetés kiszabása tekintetében is. A terheltet ugyanis korábban lopás miatt felfüggesztett börtönbüntetésre, valamint testi sértés miatt két ízben pénzbüntetésre ítélték. Ennek ellenére viszonylag rövid időn belül újabb bűncselekményt követett el. A Btá. 50. §-ában írt célok szem előtt tartása mellett tehát a terhelttel szemben a járásbíróságnak végrehajtható börtönbüntetést kellett volna kiszabni. (1959. XI. 10. - B. törv. II. 2161/1959.) Csalásokat sorozatosan elkövető, büntetett előéletű terhelttel szemben javító-nevelő munka törvénysértő alkalmazása. 247. A terhelt az 1959. óv tavaszán 14 különböző ismerősét különféle módon, kitalált ürügyekkel, tévedésbe ejtette és rábírta arra, hogy neki 100 —140 forintos összeget adjanak kölcsön. A terheltnek eleve nem állott szándékában ezeket az összegeket visszafizetni és a pénzt italozási szenvedélyének kielégítésére fordította. Ezen felül a terhelt az 1959. év nyarán Sz. Gy. présházába a padlásajtó kifeszítése után behatolt és onnan 100 Ft értékű 5 liter bort ellopott. A terhelt korábban büntetve volt: 1. 1952. évben sikkasztás bűntette miatt 3 hónapi és 15 napi börtönre, továbbá 400 forint pénzbüntetésre. 21 A törvényességi óvások gyakorlata III.