A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai 1958. XI.-1960. X. (Budapest, 1961)

2. 1955. évben közellátás érdekét veszélyeztető bűntett miatt 700 forint pénzbüntetésre. (Mivel azonban ezt a cselekményt a terbelt még 1953. év nyarán követte el, közkegyelem folytán a büntetés és a hátrányos követ­kezmények alól mentesült). 3. 1956. évben a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett lopás bűn­tette miatt 10 hónapi börtönbüntetésre. A járásbíróság terheltet bűnösnek mondotta ki a személyi tulajdon sérelmére elkövetett 14 rendbeli csalás bűntettében és csekélyebb súlyú betöréses-lopás bűntettében. Ezért 10 hónapi börtönbüntetésre ítélte. A megyei bíróság megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét annyiban, hogy a terheltnek csalási cselekményeit egy rendbeli érték szerint minősülő csalás bűntettének minősítette és ezért, valamint a terhére megállapított és 200 forintot meg nem haladó érték tekintetében elkövetett betöréses-lopás bűntette miatt 10 %-os bércsökkentés mellett 6 hónapi javító-nevelő mun­kára kötelezte. A legfőbb ügyész törvényességi óvást emelt a megyei bíróság ítélete ellen. — A Legfelsőbb Bíróság ezt az óvást alaposnak találta. Az irányadó tényállás szerint ugyanis a vagyon elleni bűncselekmény miatt már büntetett előéletű terhelt sorozatosan követte el italozó szenvedé­lyének hatása alatt a hasonló jellegű bűncselekményeket. A Btá. 50. §-ában írt célok szem előtt tartása mellett ilyképp az eset körülményeire tekintettel, a terhelttel szemben az elsőfokú bíróság ítéleté­ben kiszabottnál rövidebb tartamú, de végrehajtható börtönbüntetés alkal­mazására volt szükség. Törvényt sértett tehát az ügyben eljárt másodfokú bíróság amikor a büntetés célját szabadságelvonás nélkül is elérhetőnek vélte, terheltet javító-nevelő munkára kötelezte. Ezért a Legfelsőbb Bíróság — a legfőbb ügyész alapos törvényességi óvása folytán — megállapította, hogy a megyei bíróság, mint másodfokú bíróság említett ítélete a büntetés kiszabására vonatkozó részében törvény­sértő. (1960. II. 9. — B. törv. II. 95/1960.) Zsarolás bűntette Zsarolás bűntettének téves megállapítása közhivatalnoki jelleg színlelésével elkövetett csalás bűntette helyett. 248. A II. r. terhelt felkereste az I. r. terheltet — aki annak idején az inkei tanács VB. titkára volt, hogy készítsen részére felszólító levelet, mellyel H. J.-né inkei lakost arra szólította fel, hogy a vele szemben fenn­álló 8 kg zsír és 470 Ft kószpénztartozását egyenlítse ki. Az I. r. terhelt felszólítást szerkesztett, amelyben a járási ügyészség nevében felszólította H. J.-nét, hogy 8 kg zsír és 470 Ft készpénzkölcsön tartozásának kiegyenlítése végett jelenjen meg a tanácsházán, mert ellen­322

Next

/
Oldalképek
Tartalom