A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai 1958. XI.-1960. X. (Budapest, 1961)

hatszáz forintot meghaladó érték tekintetében elkövetett lopás bűntettét valósítja meg. A lopás bűntette mellett azonban megállapítható a tényállás alapján az is, hogy a terhelt szándéka a kerékpárlánccal alkalmazott ütéssel a sértett bántalmazására, testisértés okozására is irányult. A kerékpárlánccal történt irányzott sújtással a bántalmazást, a testi sértés okozását megkezdte, de azt rajta kívül álló okból — mert a sértett az ütés elől kitért — be nem fejezhette. Az ütésre használt tárgy jellegénél fogva — élettapasztalat szerint — legalábbis 8 napon belül gyógyuló sérülést okozhatott volna. így tehát a terhelt a menekülés érdekében kifejtett erőszakos cselekményével a BHÖ 360. pontjában felvett és a BHÖ 361. pont (1) bekezdés utolsó tételében foglaltak szerint minősülő testi sértés bűntettének kísérletét is elkövette. A fent kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság a Bp. 227. § (1) és (4) bekezdése alapján a bűncselekmény minősítésében megnyilvánuló törvénysértés megállapítása mellett a megtámadott ítéleteknek vonatkozó részeit hatályon kívül helyezte és a terhelt cselekményét hatszáz forintot meghaladó érték tekintetében elkövetett lopás bűntettének és 1 rendbeli könnyű testi sértés bűntette kísérletének minősítette. (1959. IV. 7. — B. 'törv. III. 497/1959.) Jogtalan elsajátítás bűntette Jogtalan elsajátítás bűntettének törvényszerű megállapítása az elveszett dolog tulajdonosának ismerete ellenére. 242. A terhelt 1949 márciusában az Építőipari Vállalattól, ahol mint segédmunkás dolgozott, 480 forint előleget, míg a sértett 300 forint előleget kapott. A sértett a 300 forint előleget borítékkal együtt a legényszállás udvarán elvesztette. A terhelt azt megtalálta, a pénzt a borítékból kivette és a munkatársainak mutogatta, hogy ő náluknál több előleget kapott. A terhelt a pénzt a sértettnek utóbb visszaadta. A járásbíróság bűnösnek mondta ki a terheltet talált dolog jogtalan elsajátításával elkövetett bűntettben és ezért 400 forint pénzbüntetésre ítélte. A járásbíróság jogerős ítélete ellen emelt óvás szerint az ítéletnek a cselekmény minősítésére vonatkozó része törvénysértő, mert a terhelt a megtalált borítékból kétségtelenül tudta, hogy elveszett pénzről van szó. Ilyennek elvétele pedig a bírói gyakorlat szerint nem jogtalan elsajátítás, hanem lopás bűntettét valósítja meg. —•• Az óvás nem az abban feltüntetett okból, hanem az alábbiak szerint alapos. Téves az óvásban elfoglalt az az álláspont, hogy amennyiben a találó tudja, hogy az elvesztett ingónak ki a tulajdonosa és azt neki nem adja vissza: a lopás és nem a jogtalan eltulajdonítás bűntettét követi el. A törvény szövegéből éppen ennek az ellenkezője világosan kitűnik. Eszerint, aki idegen 313