A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai 1958. XI.-1960. X. (Budapest, 1961)

E tényállás alapján a megyei bíróság a vádlottat házastárson erős felindulásban elkövetett szándékos emberölés bűntette miatt ítélte el. A Legfelsőbb Bíróság az ítélet ellen bejelentett törvényességi óvás elbírálása során többek között kimondotta : A helyesen megállapított tényállás alapján az elsőfokú bíróság törvényszerűen vont következtetést a cselekmény minősítése során a terhelt erős felindulására. Bár kétségtelén, hogy a terheltnek tudomása volt arról, hogy férjének mással viszonya van és arról is, hogy e viszonyból gyermek származott, sőt a terhelt e gyermeket látta is. Ennek ellenére a sikertelen nemi közösülés után, amikor férjének zsebében a gyermeket ábrázoló fényképen férjének karján meglátta, figyelembe véve még az egész megelőző életüket és a további életközösség kilátástalanságát, a vádlott olyan felindult állapotba került, amely a BHO 353. pont (3) bekezdése szerinti minősítés alkalmazását vonja maga után. A terhelt felindult állapotára mutat az ütések után a késsel való összevissza szurkálás is. (1960. III. 14. — B. törv. 106/1960.) Gondatlanságból elkövetett emberölés Gondatlanságból elkövetett emberölés bűntette miatt emelt vád alól törvénysértő felmentés. 187. Az alapul vett tényállás szerint: A terheltek 1958. szeptember 6-án egy léckerítéssel elkerített helyen paradicsomot főztek. A paradicsomfőzés közben a kertajtón keresztül — amely nyitva volt — a paradicsomos edények közé ment Sz. F. 3 és fél éves gyermek. M. J.-né, amint a gyermeket meglátta, rászólt, hogy : „Ferike menj innen, mert bele morzsalékolsz a paradicsomba". A felszólításra a kisgyermek egy-két lépést hátrált, majd elveszítette egyensúlyát és beleesett a földre helyezett edényben levő forró paradicsomba. Súlyos égési sérüléseket szenvedett. Sérülései 4 nap múlva a halálát okozták. A járásbíróság ítéletével M. J. I. r. és M. J.-né II. r. terhelteket! bűnösnek mondotta ki a BHÖ 356. pontjában felvett gondatlanságból elkövetett emberölés bűntettében. A járásbíróság M. J.-né gondatlanságát azért állapította meg, mert a kertajtó mellett foglalt helyet és eltűrte, hogy a gyermek bemenjen a kertbe. M. J.-né esetében pedig azt értékelte gondatlanságként, hogy ő tudta a paradicsomfőzés veszélyességét ós a baleset elhárítása érdekében mégsem tett meg tőle telhetően mindent. A fellebbezési bíróság álláspontja szerint a terheltek a kellő gondosságot kifejtették azzal, hogy bekerített helyre vonultak félre éppen azért, hogy a gyermeket távol tartsák. M. J.-né pedig amint észrevette a gyermeket, 242