A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai 1958. XI.-1960. X. (Budapest, 1961)

Szemérem elleni erőszak bű nt ette A sértett védelmére tehetetlen állapotának kihasználásával elkövetett szemérem elleni erőszak bűntette helyett feltűnően durva becsületsértés megállapítása. 175. A bíróság az alábbi tényállást állapította meg : B. községben a cigánytelepen lakott családjával Cs. J. zenész. Közvetlen szomszédságában lakott a terhelt. 1959. évi augusztus hó 11. napján Cs. J. a feleségével együtt este moziba ment és 5 gyermekét a 13 esztendős Ilona nevezetű leányára bízva, a lakásban hagyta. Távozáskor az ágy felett a petróleumlámpát égve hagyták, hogy ne legyen sötét, ha a gyerekek felébrednének. A szülők távollétét felhasználva a terhelt bement Cs.-ék lakásába és az ott alvó 13 éves Ilona leánygyermeknek felemelte hálóingét, lábát széthúzta, mellére feküdt, a lábát és kezét tapogatta és csipkedte sértettet. Azonban sértettről a bugyit lehúzni nem akarta és amikor sértett felébredve sikoltozott, a terhelt azonnal eltávozott. A járásbíróság S. J. terheltet bűnösnek mondotta ki szemérem elleni erőszak bűntettében. , A megyei bíróság mint másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta annyiban, hogy a terhelt cselekményét feltűnően durva becsületsértés bűntettének minősítette. A legfőbb ügyész törvényességi óvást emelt a megyei bíróság mint má" sodfokú bíróság ítélete ellen. — A Legfelsőbb Bíróság ezt az óvást alapos" nak találta. A terheltnek az irányadó tényállásban körülírt cselekvősége szeméremsértő és a nemi inger felkeltésére alkalmas volt. Cselekményét pedig a sértettel szemben annak alvó állapotában követte el és így sértettnek ezt a védelmére tehetetlen állapotát kihasználta. Ez a cselekmény pedig a BHÖ 327. pontjában foglalt szemérem elleni bűntettet maradéktalanul kimeríti. Tévedett tehát az ügyben eljárt másodfokú bíróság, amikor a terhelt cselekményét csupán feltűnően durva becsületsértés bűntetteként értékelte. A Legfelsőbb Bíróság előtt tartott nyilvános ülésen a védő arra hivatkozott, hogy a nemi ingernek hasonló természetes folyománya következtében elkövetett cselekmény fajtalanságot nem képezhet. A Legfelsőbb Bíróság nem osztotta védő érvelé&ét. Ugyanis a BHÖ 327. pontjában megjelölt fajtalanság nem azonos a BHÖ 337. és 338. pontjaiban körülírt természet elleni fajtalansággal. Kövétkeiésképpen a BHÖ 327. pontjában körülírt fajtalanságot megvalósíthatja bármilyen szeméremsértő és a nemi ingertől motivált vagy annak felkeltésére irányuló hasonló jellegű cselekmény. A legfőbb ügyész képviselője viszont törvényességi óvásában azt hangsúlyozta, hogy a terhelt cselekménye a BHÖ 326. pontjának b) alpontjába 226