A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai 1958. XI.-1960. X. (Budapest, 1961)

felvett erőszakos nemi közösülés kísérletének bűntettét merítette ki. — A Legfelsőbb Bíróság ezt az okfejtést sem osztotta. Az irányadó tényállás szerint ugyanis a terhelt a sértettről annak nadrágját lehúzni nem akarta. Ebből következik, hogy a szándéka közösülésre nem irányult. (1960. II. 9. — B. törv. 94jl960.) A szemérem elleni erőszak bűntettének tényeleme a fajtalanság céljából alkalmazott erőszak vagy fenyegetés. 176. Az ítéleti tényállás szerint: M. S. terhelt 1959. november 5-én este 6 — 8 Óra között D.-ben a villamos megállónál felszállt a villamosra, hogy lakására utazzék. T. M. sértett és a vele levő anyja útközben szálltak fel ugyanarra a villamosra. Terheltnek a vágóhíd előtti állomáson kellett volna leszállnia, azonban csak a végállomáson szállt le. Itt szálltak le T. M. és anyja is a villamosról, akik lakásuk felé haladtak, s a terhelt is követte őket. Amikor a K. utca sötét részére értek, a terhelt egészen közel ment a sértetthez és anyjához. Terhelt ekkor egyik kezével a sértettet hátulról a mellrészről átfogta, a másik kezével pedig szoknyája alá nyúlt és a combját megfogta. A sértett egy mozdulattal kifordult terhelt kezéből és sikítva elszaladt. Ezután a sértett anyja megkérdezte a terheltet, hogy ,,mit akar szerencsétlen", mire a terhelt azt válaszolta, hogy ,,meg akarom baszni". Erre a sértett anyja is segítségért kiabált, mire a terhelt elmenekült. A járásbíróság M. S. terheltet a BHÖ 18 9/A. pont (1) bekezdés alá eső garázdaság bűntette miatt ítélte el. A megyei bíróság mint másodfokú bíróság a járásbíróság ítéletének a bűncselekmény minősítésére vonatkozó részét megváltoztatta, terhelt cselekményét feltűnően durva becsületsértés bűntettének minősítette és ezért két hónapi börtönbüntetésre ítélte. ^ Az ítélet ellen benyújtott törvényességi óvás szerint terhelt cselekménye szemérem elleni erőszak bűntettének minősül. — Az óvás alaptalan ugyan, azonban az óvás folytán a Legfelsőbb Bíróság a másodbírói ítéletnek a bűncselekmény minősítésére vonatkozó részét törvénysértőnek találta. A BHÖ 18 9/A. pont (1) bekezdés első tétele alá eső garázdaság bűntettét az követi el, aki a társadalmi együttélés szabályait semmibe véve garázdálkodik. M. S. terhelt T. M. sértettet ugyanis korábban nem ismerte, terhelt indokolatlanul és ismeretlenül tanúsította vele szemben a tényállásban leírt magatartást. A cselekmény fő indító oka a kötekedési, megzavarási vágy volt, amely a társadalomellenes beállítottságából fakadt, a társadalmi együttélés szabályait semmibe vette. Tolakodó, durva fellépése, eljárása jellegzetes, a szó köznapi köztudatban élő tartalmának megfelelő, kifejezett garázda magatartás. Terhelt cselekményét tehát a Legfelsőbb Bíróság a BHÖ 15* 227