A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai 1958. XI.-1960. X. (Budapest, 1961)

I tüzet. A sértett be is ment a szobába, terbelt is utána ment. A szobában megfogta a sértett kezét és arra kérte, hogy vesse le a nadrágját. A sértett ellenkezett és nem volt hajlandó a nadrágot levenni. Erre a terhelt megfogta a sértettet, átölelte és az ágyhoz vitte, az ágy tetején leteperte és lehúzta róla a nadrágot. Közben a sértett rugdosott ós ellenkezett, terhelt azonban ennek ellenére nem állt el attól a szándókától, hogy leányával nemileg közösüljön. Terhelt ezután kigombolta a nadrágját ós hímvesszőjét kivéve, azt a sértett nemi szervébe dugta és a közösülést elvégezte. Másnap, január 31-én az esti órákban, amidőn sértett és testvérei már lefeküdtek, terhelt ismét megkísérelte azt, hogy a sértettel nemileg közösüljön, azonban ez a sértett ellenkezésén ós azon a körülményen, hogy a sértett két kisebb testvére felébredt, meghiúsult. A járásbíróság jogerőre emelkedett ítéletével Ny. L. terheltet vórfertőztetés bűntette miatt ítélte el. A legfőbb ügyész a járásbíróság ítélete ellen törvényességi óvást nyújtott be. — A törvényességi óvás alapos. Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az erőszakos nemi közösülésnél az erőszak oly tényleges erőkifejtést jelent, amely a nő ellenállásának legyőz ésére, tehát annak személye ellen irányul s arra alkalmas is. Terheltnek az a magatartása, hogy a nadrágját levenni nem akaró leányát megfogta, átölelte, az ágyhoz vitte, nadrágját lehúzta és a rugdosó és ellenkező leányra az ágy tetején reáfeküdt — figyelemmel arra is, hogy a 13 éves sértett apjával állott szemben — adott körülmények között olyan erőszak volt, amely a sértett ellenállásának legyőz é^ére és a nemi közösülésnek ilyen körülmények közt történő végrehajtására alkalmas volt. Terhelt cselekménye tehát a BHÖ 326. pont a) alpontjában foglalt, a BHÖ 329. pont első tételének a) alpontja szerint minősülő lemenő ágbeli rokonon elkövetett erőszakos nemi közösülés bűntettét képezi. Törvényt sértett tehát a járásbíróság, amikor terhelt cselekményét a BHÖ 335. pont (1) bekezdés második tételében foglalt vérfertőztetés bűntettének minősítette. A minősítéssel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság rámutat mé^ arra, hogy a sértett a cselekmény elkövetésekor 14. évét íré?, nem töltötte be, így a járásbíróság jogi álláspontját elfogadva is, a jár; sbíróságnak a cselekményt a BHÖ 330. pontban foglalt megfertőztet és bűntettének kellett volna minősíteni. (1958. XII. 22. — B. törv. 3922(1958.) 15A törvényességi óvások gyakorlata 225