A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai 1958. XI.-1960. X. (Budapest, 1961)

Ehhez képest törvényt sértett a járásbíróság, amikor önkényesen arra a téves álláspontra helyezkedett, hogy abból a tényből, hogy a sértett az eljárás folytatását nem kérte, arra kell következtetni, hogy a terhelt a mulasztását helyrehozta és ezért a vele szemben folyó eljárást zárt ülésben megszüntette. Rámutat a Legfelsőbb Bíróság arra, hogy a tárgyalási szakban levő bűnügyben büntethetőséget megszüntető körülmény alapján az eljárást nem zárt ülésben, hanem a Bp. 175. §-ának (3) bekezdése alapján csak tárgyaláson lehet megszüntetni. (1959. III. 18. — B. törv. 359/1959.) A bíróságnak hivatalból kötelessége a felfüggesztés határidejének letelte után tárgyaláson, a felek meghallgatásával tisztázni, hogy a vádlott kötelezettségének eleget tett-e. 169. A járásbíróság végzése szerint a tartási kötelezettség elmulasztásával elkövetett bűntett miatt (BHÖ 324. pont) a büntető eljárást ifj. M. I. vádlottal szemben a BHÖ 325. pont (1) bekezdése alapján hat hónapra felfüggesztette. Ezt követően a bíróság jogerős végzésével a Bp. 145. § (1) bekezdés a) pontja alapján a büntető eljárást megszüntette. Az eljárás alapjául srz szolgált, hogy a vádlottat a városi bíróság ítéletével kötelezte, hogy volt feleségénél elhelyezett két kiskorú leánygyermeke tartására havonta 160 Ft-ot fizessen. A vádlott a tartási kötelezettségének nem tett eleget. A járásbíróság fenti, a büntető eljárást megszüntető végzését a legfőbb ügyész törvényességi óvással támadta meg. — A törvényességi óvás alapos. A BHÖ 325. pont (3) bekezdése alapján a vádlott büntethetősége csak abban az esetben szűnik meg, ha a felfüggesztés tartama alatt mulasztását helyrehozza. Ennek a megállapítása azonban ténykérdés, amelyet a bíróságnak nem zárt tanácsülésén, hanem tárgyalás során a felek meghallgatásával kell tisztázni. Ebből okszerűen következik, hogy a bíróságnak nemcsak a felek kérelmére, hanem hivatalból is kötelessége a határidő letelte után az eljárást folytatni és a tárgyaláson tisztázni azt a tényt, hogy a vádlott eleget tett-e mulasztásának, a bírói ítéletben megállapított tartási kötelezettség teljesítésének. A fentieken kívül a bíróság a megszüntető végzésében tévesen hívta fel a Bp. 145. § (t) bekezdés a) pontját, mert ez a törvényhely az előkészítő ülésre vonatkozik. A vádirat elfogadása után az ügynek ítélet nélküli befejezését a Bp. 175. § (3) bekezdés a) pontja alapján lehet csak kimondani. (1958. XII. 24. — B. törv. 2638/1958.) 218