A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai 1958. XI.-1960. X. (Budapest, 1961)

amelyek szerint nem a kimért húsmermyiségnek megfelelő árat, hanem annál többet számítanak és így a vevőket megkárosítják. E bejelentésekre a társadalmi ellenőrök a húsboltban szúrópróbaszerű vásárlásokat eszközöltek és szakértők bevonásával megállapították, hogy mindkét terhelt több esetben a megengedettnél magasabb árat számított s így az I. r. terhelt négy személyt összesen 5 Ft 60 fillérrel, a II. r. terhelt pedig ugyancsak négy személyt öszszesen .5 Ft 88 fillérrel károsított meg. A terheltek a nagy forgalmú boltban fejben végezték a számításokat, s így fordulhatott elő, hogy egyes személyeknek néhány esetben valamivel magasabb árat számítottak fel. A bíróság jogerőre emelkedett ítéletével K. I. I. r. terheltet és Cs. J. II. r. terheltet bűnösnek mondotta ki gondatlanságból elkövetett ártúllópés bűntettében. A Legfőbb Ügyészség törvényességi óvást emelt az ítélet ellen. — A törvényességi óvás alapos. A megállapított tényállás alapján a kerületi bíróság tévesen vonta le azt a jogi következtetést, hogy a terheltek gondatlanságból számítottak fel a vevőknek a hatóságilag megállapítottnál magasabb árat. Ugyanis a II. r. terhelt maga is beismerte, hogy a cselekményt szándékosan követte el. De különben is abból a tényből, hogy a terheltek ellen többször tettek panaszt magasabb árfelszámítás miatt, továbbá, hogy az ennek következtében tartott szúrópróbaszerű ellenőrzés során mindkét terhelt rövid idő leforgása alatt 4—4 vásárló esetében a megengedettnél magasabb árat számított, okszerűen arra a következtetésre kell jutni, hogy az ártúllépéseket szándékosan követték el. Törvénysértéssel minősítette tehát a kerületi bíróság a terheltek cselekményét gondatlanságból elkövetettnek. Ugyancsak törvénysértéssel történt az ártúllépésnek elenyészően csekély termékmennyiség tekintetében elkövetettként való minősítése is. Az állandó bírói gyakorlat szerint, ha az árdrágítást szúrópróbaszerű árellenőrzéssel leplezik le, a mindennapi fogyasztásra szánt árucikkre nézve eleve kizárt az árdrágítás elenyészően csekély mennyiség tekintetében elkövetettként minősítése. A szúrópróbaszerű vizsgálat eredményéből ugyanis inkább az árdrágítás rendszeres voltára, tehát nagyobb mennyiséget érintő elkövetésre kell következtetni. (B. H. 940. számú jogeset.) — (1959. X. 13. — B. törv. 1858/1959.) A BHÖ 273. pontja szerint minősülő korábbi elítélés is alapja lehet az újabb cselekmény visszaesőkre megállapított súlyosabb minősítésének. 158. Az ítéleti tényállás szerint: Cs. F. I. r. vádlott U. községben 1958 május havában 2 db borjút vásárolt és azok húsát kg-ónként 15 Ftért értékesítette. Cs. F.-nó ugyancsak U. községben 1958 június havában 1 db borjút vásárolt, azt levágta és a húsát kg-onként 15 Ft-ért értékesítette. 206