A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai 1958. XI.-1960. X. (Budapest, 1961)

nem móltányos, hogy az eladó az ügylet megkötése folytán bármilyen kisösszegű nyereséghez juthasson, elvileg helyes. Ennek általános kiterjesztése azonban az állampolgárok egymás közötti mindennemű jogügyletére — használt árucikkek eseti eladására — lényegében azt a megkötöttséget eredményezné, hogy az állampolgárok rászorultságból, vagy a meguntság miatt eladni kívánt használati tárgyaikat eladás előtt minden esetben hatóságilag meg kellene becsültetniök, illetve gyakorlatilag azokat csak a BÁV-on keresztül értékesíthetnék. Ezenkívül az említett BHÖ 265. pont b) alpont alkalmazására az ilyen esetekben azért sem kerülhet sor, mert használt árucikkek eseti eladásánál „méltányos hasznot meghaladó nyereségről" szó sem lehet, amely egyébként az említett törvényhely tényálladéki eleme. (1959. IX. 1. — B. törv. 1437/1959.) Ártúllépésnél folytatólagosság megállapítása nem sért törvényt. 134. Az ítéleti tényállás szerint: A vádlott 1955. szeptember 7-től 1958. február l-ig a h.-i körzeti földművesszövetkezet sz.-i 2. sz. boltjának a vezetője volt. 1957 őszén a boltban többek között 20 db csehszlovák eredetű, egyenként 60 gramm súlyú pipereszappan érkezett, amelynek hivatalos egységára darabonként 3,10 Ft volt. A vádlott e szappanmennyiségekből 7 darabot különböző személyeknek a hivatalos egységárnál összesen 4,80 Ft-tal magasabb áron adott el. A járásbíróság ítéletével bűnösnek mondotta ki M. I. vádlottat hétrendbeli árdrágító visszaélés bűntettében. A védelmi fellebbezések folytán a megyei bíróság mint fellebbezési bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét akiiént változtatta meg, hogy a vádlottat 1 rendbeli elenyészően csekély termékmennyiség tekintetében elkövetett árdrágító visszaélés bűntettében mondotta ki bűnösnek. A megyei bíróság vádlott cselekményét — az ítélet indokolásából megállapíthatóan — 1 rb. folytatólagosan, elenyészően csekély termékmennyiség tekintetében elkövetett árdrágító visszaélés bűntettének [BHÖ 265. pont a) alpont] minősítette. A legfőbb ügyész a törvényesség érdekében óvással élt. — Az óvás részben alapos. Helyes a legfőbb ügyész óvásában kifejtett az az álláspont, hogy az árdrágító üzérkedés folyamatos tevékenységet tételez fel, s így e bűncselekmény megállapításánál a folytatólagosság jogi egységének j megállapítása elvileg kizárt. Az adott esetben azonban a vádlott cselekménye a BHÖ 265. pont a) alpontjában felvett árdrágító visszaélés bűntettét és nem árdrágító üzérkedés bűntettét valósítja meg. Az ítélet indokolásából kitűnik, hogy a m.-i megyei bíróság e bűncselekményben állapította meg a vádlott bűnösségét, s az ítélet rendelkező 12* 179