A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai 1958. XI.-1960. X. (Budapest, 1961)

terhelttel szemben már a vádemelés is indokolatlan volt. Az eset tárgyi és alanyi körülményeire tekintettel ugyanis a terhelt cselekménye olyan csekély jelentőségű, hogy a törvény szerint alkalmazható legenyhébb büntetés is szükségtelen. Az adott esetben tehát a Btá. 56. §-ának első fordulatában szabályozott büntethetőséget kizáró ok forog fenn. Ennek az oknak a fennállása kizárja a terhelt bűnösségének megállapítását és kötelezővé teszi a büntető eljárás megszüntetését. Az eljárt bíróság tehát törvényt sértett, amikor a Btá. 56. §-a első fordulatának alkalmazását mellőzve, az eljárás megszüntetése helyett a terhelt bűnösségét megállapította és vele szemben büntetést szabott ki. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Bp. 227. §-a (1) és (4) bekezdése alapján a törvénysértés megállapítása mellett, a megtámadott ítéletet a terhelt bűnösségét megállapító és büntetést kiszabó részében hatályon kívül helyezte és az eljárást a Btá. 56. §-a első fordulatának alkalmazásával a Bp. 175. §-a (3) bekezdésének d) pontja alapján megszüntette. A terheltnek a gondatlan cselekményével okozott kár megtérítésére való kötelezése törvényszerű, ezért a Legfelsőbb Bíróság az ítéletnek a terheltet/ a polgári jogi igényben marasztaló rendelkezését változatlanul hagyja. (1960. IV. ő. — B. törv. I. 302/1960.) A társadalmi tulajdon gondatlan rongálásával kapcsolatosan a végszükségre való helyt nem álló hivatkozás. 125. Az állami gazdaság főagronómusa 1959. év augusztus havában arra adott utasítást, hogy a határban levő learatott gabonatábláról, a kombájn által hátrahagyott szalmát a traktorral húzassák le. Ennek az utasításnak megfelelően a II. rendű terhelt, mint üzemegységvezető az 1959. évi augusztus hó 24. napján reggel olyképpen rendelkezett, hogy az I. rendű terhelt vontatóval ezt a munkát végezze el. Az I. rendű terhelt egész nap e feladatát teljesítette G. 35. gyártmányú izzófejes vontatójával. Délután 3 óra tájban a kazaltól való kiforduláskor a vontató jobb első kereke elkapott egy csomó szalmát, azt odanyomta a traktor izzófejéhez, a száraz szalma ettől lángra kapott, majd a tűz tovább terjedve meggyújtotta a traktor kerekeit ós a traktor mellett álló szalmakazlat. A tűz következtében elégett 30 mázsa szalma, a traktor négy kereke és a kormánykerék. Az összes kár 2280 forint. A járásbíróság I. rendű és II. rendű terhelteket bűnösnek mondotta ki a társadalmi tulajdon gondatlan megrongálásával elkövetett bűntettben ős ezért mindegyik terheltet pénzbüntetésre ítélte. A Legfelsőbb Bíróság az ítélet ellen emelt óvást nem találta alaposnak. Az óvás utal arra, hogy a tanúként kihallgatott állami gazdasági főagronómus vallomása szerint a silókukoricának a rendkívüli melegben a vártnál korábbi beérése tette szükségessé a szalma lehúzatását. Az ebbeni 11 A törvényességi óvások gyakorlata III. AOA