A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai 1958. XI.-1960. X. (Budapest, 1961)

késedelem tehát nagyobb kárt eredményezett volna. A szalmalehuzatáshoz pedig nem állott rendelkezésre más, mint izzófejes erőgép. Ezért ezt a gépet is erre a munkára kellett kirendelni, annak ellenére, hogy még az aratási munkálatok megkezdése előtt egyik vezetőségi ülésen valóban olyan hatá­rozatothoztak, hogy a szalmalehúzást izzófejes géppel nem szabad végeztetni a tűzveszély miatt. Az a cselekmény tehát, hogy ilyen vontatót állítottak be erre a munkára, végszükségben történt. Ilyképp a cselekmény a terhelteknek nem róható fel. A Legfelsőbb Bíróság nem osztotta a törvényességi óvásban foglalt és a végszükségre alapított érvelést. A Btá. 16. § (1) bekezdése szerint végszükségben követi el a cselek­ményt, aki ezzel akár a köz alapvető érdekét, akár a maga vagy más életét, testi épségét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható veszély­ből menti meg. Ily közvetlen és másként el nem hárítható veszélyt pedig nem képez­hetett az, hogy a silókukorica hamarabbi beérése kilátásban állott. Ennek az időjárás további alakulásától függő veszélye — a Btá. 16. § (2) bekezdésében foglaltak szem előtt tartása mellett — sem volt pár­huzamba állítható azzal a valóban fennálló, közvetlenül fenyegető ^s káro­sodás szempontjából beláthatatlan következményekkel járható veszéllyel, ami azáltal állott elő, hogy a kombájn működése után a tarlón maradt nagy mennyiségű szalmát olyan vontatóval húzatták le, melynek szalma által hozzáférhető izzófeje van. Terheltek mindketten teljesen tisztában lehettek azzal, hogy ilyen mó­don végrehajtott szalmahúzás a forró tarlón rendkívüli károsodással járhat. Az elsőfokú bíróság tehát helyesen állapította meg terheltek bűnösségét. Terheltek cselekményének bűntettként való értékelését nem érint­heti az, hogy ennek a vontatónak felhasználására a főagronómus adott utasítást. Ez a körülmény a büntetés kiszabásánál jöhet figyelembe. Miniezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a törvényességi óvást a Bp. 227. § (6) bekezdése értelmében elutasította. (1960. VII. 5. — B. törv. II. 988(1960.) A társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett gondatlan tűzvészokozás bűntette miatt az állami gazdaság fögépésze ellen folyt eljárás megszüntetése a Btá. 56. §-a alapján. 126. A terhelt 1958. július 30-án, mint az állami gazdaság fögépésze, utasítást adott S. traktorvezetőnek, hogy a megbetegedett K. helyett annak erőgépével ő kapcsolódjék be a csépiési munkába. S. a gép átvétele­kor nyomban észrevette, hogy annak kipufogócsövéből a szikrafogókúp hiányzik. 1958. július 31-én N. brigád vezető is tudomást szerzett a gép említett hibájáról. A terhelt e napon ellenőrzést tartott és ekkor S. és N. J 162

Next

/
Oldalképek
Tartalom