A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai 1958. XI.-1960. X. (Budapest, 1961)

A legfőbb ügyész törvényességi óvása alapos. A BHÖ 236. pontja (1) bekezdésének első tétele szerint, ha a 230. pontban és a 235. pont (1) bekezdésében meghatározott bűntett az eset összes körülményeire figyelemmel kisebb súlyú, a büntetés egy "évig terjedhető börtön. -\ Azt, hogy valamely bűncselekmény kisebb súlyú-e vagy sem, az alanyi és tárgyi oldal együttes vizsgálatával kell elbirálni. A törvény a kisebb súly szempontjából nem állapit meg értékhatárt, azonban az 1956 : 11. sz. tvr. miniszteri indokolásával egyező ítélkezési gyakorlat szerint a társadalmi tulajdonban 500 Ft-ot meg nem haladó kárt okozó cselekményeket általában kisebb súlyú bűntettnek kell minősíteni, amennyiben nem forognak fenn olyan egyéb körülmények, amelyek a kisebb érték ellenére a cselekménynek kisebb súlyú bűntettként való minősítését kizárják. A kisebb súly megállapításának szempontjából ugyanis az okozott kár mértéke bár jelentős, de nem kizárólagos tényező, és attól — az eset egyéb körülményeitől függően — el lehet és adott esetben el is kell tekinteni. Gondatlan rongálás és hanyag kezelés esetében a gondatlanság és hanyagság kisebb foka 500 Ft-ot jelentősebben meghaladó kár esetében is alapul szolgálhat a cselekmény kisebb súlyának megállapítására. Az adott esetben a terhelt gondatlan cselekményével előidézett megrongálódás folytán a társadalmi vagyonban mindössze 314,13 Ft összegű kár keletkezett. A kárnak erre a mértékére tekintettel a terhelt cselekménye kétségkívül kisebb súlyúnak jelentkezik. Sem az ítéleti tényállás, sem a bizonyítás anyaga nem tartalmaz olyan körülményeket, amelyek a terhelt cselekményének kisebb súlyú bűntettként való minősítését a károkozás kisebb mértéke ellenére is kizárnák. A kisebb súly megállapításának tehát az adott esetben mind tárgyi, mind alanyi feltételei fennforognak. Mindezekre tekintettel a terhelt a cselekményével a BHÖ 236. pont (1) bekezdésének első tétele alá eső, a társadalmi tulajdonban levő vagyontárgy gondatlan megrongálásával elkövetett kisebb súlyú bűntettet valósított meg. Az eljárt bíróság tehát törvényt sértett, amikor a terhelt cselekményét nem akként, hanem a BHÖ 235. pontja (1) bekezdésében felvett bűntettnek minősítette. Ezen túlmenően törvénysértő a megtámadott ítéletnek a terhelt bűnösségét megállapító és a vele szemben büntetést kiszabó rendelkezése is. A terhelt a tényállásban írt szűk helyen a gépkocsijával történt szükségszerű megfordulás közben ütközött neki a gépkocsi mögött levő szállítószalagnak. Ilyen körülmények között a terheltet csak kisebb fokú gondatlanság terheli. Gondatlansága kisebb fokára és az okozott kár csekélyebb mértékére figyelemmel, a munkásosztályhoz tartozó, büntetlen előéletű és — a nyomozati iratoknál levő igazolás szerint — a munkáját mindig a legnagyobb lelkiismeretességgel végző, s a munkatársai által is megbecsült 160