A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai 1958. XI.-1960. X. (Budapest, 1961)

bekezdés d) pontjának alkalmazásával a terheltet 10 hónapi börtönbüntetésre ítélte. (1960. VIII. 2. — B. törv. III. 956/1960.) A társadalmi tulajdon hanyag kezelése bűntetténél az okozati összefüggés tüzetes felderítése törvénysértés nélkül nem mellőzhető. 115. Az ítéleti tényállás szerint terhelt 1956. május 23-tól 1956. december 24-ig a föliművesszövetkezet boltjának vezetője volt. Működése alatt munkáját hanyagul látta el, aminek következtében 16 538 Ft 57 fillér leltárhiánya keletkezett. Minthogy a terhelt a cselekmény elkövetését beismerte ős a hiány összegszerűségét sem kifogásolta, az elsőfokú bíróság a társadalmi tulajdon hanyag kezelése bűntettének megvalósulását bizonyítottnak vette. A terheltet ezért 15%-os bércsökkentés mellett egy évi javító-nevelő munkára ítélte ós egyben kötelezte 16 538 Ft 57 fillér kár megtérítésére, valamint a bélyegilleték lerovására. A legfőbb ügyész az ítélet ellen törvényességi óvást emelt. — Az óvás alapos. Az elsőfokú bíróság az ügyet nem derítette fel, a tényállás megalapozatlan. Az ítéleti tényállás ugyanis nem tartalmazza azokat a tényeket, amelyek a terhelt felületes, hanyag munkavégzésének megállapítását alátámasztanák. Ugyancsak nincs utalás a tényállásban arra, hogy a nagy összegű hiány a terhelt milyen felületes magatartásából keletkezhetett, így tehát azt sem lehet megállapítani, hogy a leltárhiány fennállása a terhelt! mulasztásokkal van-e okozati összefüggésben, avagy annak egyéb oka is lehet. Az ítéletben utalás történt arra a terhel ti védekezésre, hogy nem állt rendelkezésre megfelelő raktárhelyiség, az áruk helyszűke miatt kellőképpen tárolhatók nem voltak és így idegen személyek rosszhiszemű magatartása is közrejátszhatott a hiány keletkezésében. Az elsőfokú bíróság a terheltnek ezt a védekezését nem fogadta el azon indok alapján, hogy a fennálló nehézségek bűnössége megállapítását nem zárják ki, mert a megoldhatatlan nehézségek láttán le kellett volna mondania a bolt vezetéséről. Ebből az indokolásból kitűnően tehát még azt sem lehet megállapítani, hogy az elsőfokú bíróság a terheltnek a hiány keletkezésére adott magyarázatát valónak fogadta-e el, vagy sem. A nyomozati anyag, szakértői vélemény és — a tárgyalási jegyzőkönyvből kitűnően — maga a bírósági eljárás is bőséges adatot szolgáltatott a terhelt mulasztásának az értékeléséhez, a hiány keletkezési okainak a felderítéséhez. Az elsőfokú bíróság azonban ezekből a rendelkezésre álló bizonyítékokból nem vont le megfelelő következtetést, az ítélet tehát megalapozatlan és ezért törvénysértő. Ebből következően a Legfelsőbb Bíróság a Bp. 227. § (1), illetve (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte. 146