A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai 1958. XI.-1960. X. (Budapest, 1961)

Az új eljárás során a terheltet részletesen ki kell hallgatni, az általa vitatott egyes tételekkel kapcsolatban fel kell venni azokat a bizonyitékokat, amelyek az esetleges rossz raktározási, tárolási viszonyokra és egyéb, a terhelt által el nem hárítható és a hiány keletkezésére magyarázatot adó körülményekre vonatkoznak. Ugyancsak ki kell hallgatni a sértett földművesszövetkezet által megjelölt azokat a tanúkat is, akik a terhelt által szabálytalanul be nem terhelt áruk átvételét bizonyítják. Foglalkozni kell az eljárás során az 1956. december 13. és 1956. december 24-i leltár között befizetett 4080 Ft 45 fillér összeg befizetésének körülményeivel, mert a könyvszakértői véleménynek ezen befizetéssel kapcsolatos megállapítása sikkasztásra utal. A bizonyítékok egybevetése után lesz csak az elsőfokú bíróság abban a helyzetben, hogy a terhelt hanyag, felületes, vagy esetleg rosszhiszemű magatartása és a keletkezett hiány között okozati összefüggést megállapíthassa. Az ítéletben az okozati összefüggés megállapítását alátámasztó tényeket fel kell sorolni és az ellentétes bizonyítékok mérlegeléséről számot kell adni. (1959. III 25. - B. törv. V. 222/1959.) A leltárhiány felderítetlensége alapján a társadalmi tulajdon hanyag kezelésében való bűnösség törvénysértő megállapítása. 116. A terhelt 1958. június 16. napjától kezdve volt az italbolt vezetője. Az 1958. június 30-án megtartott leltározás 476,04 Ft hiányt mutatott ki, amit a terhelt megtérített. Az 1958. szeptember 2. napján megtartott leltározás már 5900 Ft hiányt állapított meg. Azt, hogy ez a hiány miből adódott, megállapítani nem lehetett. Arra nem merült fel adat, hogy a terhelt sikkasztott volna. Az tény, hogy a terhelt annyira rosszul lát, hogy az aprópénzt csak tapintás útján tudja megkülönböztetni és ezért helytelenül járt el a sértett szövetkezet, amikor terheltet ily betegség mellett a pénzkezeléssel is járó italboltvezetői beosztásban alkalmazta. A járásbíróság a terheltet bűnösnek mondotta ki a társadalmi tulajdon sérelmére hanyag kezeléssel elkövetett bűntettben és ezért őt 8 hónapi felfüggesztett börtönbüntetésre és 500 Ft pénzbüntetésre ítélte és egyben kötelezte, hogy a Körzeti Földművesszövetkezet sértettnek 5900 Ft kártérítést és ennek 1958. szeptember 25. napjától járó 5% kamatát 15 nap alatt fizesse meg és rójon le 295 Ft illetékköltséget. Az ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. A Legfelsőbb Bíróság már több ízben rámutatott arra, hogy a BHÖ 235. pontjában felvett bűntettben való bűnösség megállapítása csak akkor foghat helyt, ha a bíróság felderítette, hogy a terheltnek milyen tevőleges, vagy mulasztási cselekménye okozta a társadalmi tulajdon károsodását. Pusztán a hiány okának felderítetlensége alapján nem állapítható meg a hanyag kezelésben való bűnösség. 10* 147