A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai 1958. XI.-1960. X. (Budapest, 1961)

sótől 11 200 Ft-ot kért kölcsön, amely összeget hiányának fedezésére befizette. Ezenkívül a még fennálló hiányának fedezése végett visszakérte sógorától az általa 1959 szeptembeiében három esetben befizetett 4804,50 Ft adóösszegről szóló nyugtákat és azokat az ellennyugtákhoz csatolva ráírta, hogy „rontott". A Legfelsőbb Bíróság elnökének a törvényességi óvása a cselekmények minősítését és a Btá. 55. §-ának alkalmazását jelölte meg törvénysértőnek. — Az óvás alapos. Az eljárt bíróság a terheltnek a társadalmi tulajdont sértő cselekményeit a társadalmi tulajdon sérelmére sikkasztással és hanyag kezeléssel ismételten elkövetett bűntettnek minősítette. Ez téves. Az 1950. évi 24. sz. tvr. a hanyag kezelés bűntettét az ismételtségre vonatkozó 5. § után szabályozza. Ebből következik, hogy ez a rendelkezés a 8. §-ban foglalt hanyag kezelésre nem, hanem csupán a 5. § előtt felvetett 3. és 4. §-ban meghatározott bűntettekre alkalmazható. Törvényt sértett tehát á járásbíróság, amikor a terhelt hanyag kezelési cselekményét az általa elkövetett szándékos bűntettel összevonva, azt a társadalmi tulajdon sérelmére sikkasztással és hanyag kezeléssel ismételten elkövetett bűntettnek minősítette. Éppen ezért a Legfelsőbb Bíróság — minthogy az adott esetben halmazat megállapításának sincs helye — a terhelt hanyag kezelési cselekményének külön minősítését mellőzve, ezt a bűncselekményt is az ismételtség törvényi egységének keretén belül értékelte. Ugyancsak törvényt sértett a járásbíróság, amikor a terhelt okirathamisítási cselekményeit magánokirathamisítás bűntettének minősítette. A megállapított tényállásból kitűnően a terhelt, mint a községi tanács adóügyi megbízottja a részére kiadott adónyugta-tömbből 3 nyugtát hamisított meg. A tanács államigazgatási szerv, államigazgatási feladatokat lát el. Ehhez képest a terhelt által hivatalos hatáskörben kiállított nyugta-tömb közokirat, s így annak meghamisításával a terhelt a BHÖ 145. pont (1) bekezdésében felvett közokirathamisítás bűntettét követte él. Végül törvényt sértett a járásbíróság, amikor terhelttel szemben a büntetés végrehajtását 3 évi próbaidőre feltételesen felfüggesztette. A terhelt mint hivatalos személy, hivatali hatáskörének felhasználásával több hónapon át, minden menthető indok nélkül hozzávetőleg 4000 Ft-ot sikkasztott el, ugyanakkor nagyfokú hanyagsága folytán kb. 12 000 Ft-ot italos állapotban elvesztett. Ehhez képest pedig a XX. sz. büntető elvi döntésben kifejezésre jutó szempontok alapulvételével, a terheltet alkalmilag kisebb súlyú bűncselekményt elkövető megtévedt dolgozónak tekinteni nem lehet. Következésképpen a Btá. 55. §-ának alkalmazására törvényes alap nincs. A büntetés kiszabása körében a Legfelsőbb Bíróság elfogadva az eljárt bíróság által helyesen felsorolt bűnösségi körülményeket, a Btá. 51. § (2) 10 A törvényességi óvások gyakorlata III. 145