A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai 1958. XI.-1960. X. (Budapest, 1961)

A járásbíróság a terheltet a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett hűtlen kezelés bűntette miatt 4 hónapi javító-nevelő munkára ítélte 15%-os bércsökkentés mellett. Az ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. A terheltet ugyanis a budapesti katonai bíróság 1957. november 15-én társadalmi tulajdon sérelmére ismételten elkövetett sikkasztás és lopás bűntette miatt 6 hónapi felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. Ez az ítélet nyomban jogerőre emelkedett. A járásbíróság nem szerezte be a korábbi elítélésre vonatkozó iratokat és a terhelt cselekményét a BHÖ 231. pontjában felvett társadalmi tulajdon hűtlen kezeié-ének minősítette. Mellőzte a cselekménynek ismételten elkövetettként való minősít ét ét. Ezt az álláspontját azzal indokolta, hogy a bírói gyakorlat szerint az ismételt elkövetés szerinti minősítésnek csak akkor van helye, ,,ha az elkövető legalább két ízben követett el bűncselekményt az imént felsoroltak között; vádlottnál ez a körülmény nem forog fenn". A járásbíróságnak ez az álláspontja merőben téves. A Legfelsőbb Bíróság XVIII. sz. büntető elvi döntése az eddig töretlen bírói gyakorlattal egybehangzóan a visszaesés kérié ében azt az álláspontot foglalja el, hogy az ismételtségen alapuló szigorúbb minősítést kell megállapítani, ha valaki társadalmi tulajdon ellen szándékosan elkövetett bűntett miatt történt jogerős elítélés után követ el újra megfelelő társadalmi tulajdon elleni bűntettet. Következésképp a terhelt cselekménye helyesen a BHÖ 230. pontjában felvett és a BHÖ 232. pont (2) bekezdés I. tételében foglaltak szerint minősülő társadalmi tulajdon sérelmére ismételten elkövetett hűtlen kezelés bűntettét valósítja meg. A bűncselekmény súlyosabb minősítése viszont a Btá. 48. § (5) bekezdésben foglalt rendelkezésre tekintettel a javító-nevelő munka alkalmazását kizárja. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Bp. 227. § (1) bekezdése alapján megállapítja, hogy a járásbíróság ítéletének a bűncselekményt minősítő és büntetést kiszabó rendelkezése törvényt tért. (1960. V. 24. — B. törv. I. 808/1960.) A társadalmi tulajdon hanyag kezelésének bűntette az ismételtség törvényi egységének keretén belül nyer értékelést, halmazaiban nem állapitható meg. 114. A terhelt, mint a községi tanács adóügyi megbízottja, 1959. év tavaszán az általa beszedett adóösszegekből, több alkalommal hozzávetőleg 4000 forintot tulajdonított el, amit rádió-vásárlásra, sertések vételére és egyéb célokra fordított. 1959 nyarán több alkalommal leittasodott, amikor is a szabálytalanul magánál tartott adóösszegből mintegy 12 000 Ft-ot elvesztett. A terhelt az ellene indított vizsgálat során több ismerő144