A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai 1958. XI.-1960. X. (Budapest, 1961)

séget keletkeztető jogszabályok egyben meghatározzák azt is, hogy az azokban írt kötelezettségek megszegése mikor és milyen büntető szankciót von maga után. Ehhez képest az 1950 : 24. sz. tvr. és a BHÖ 308/A. — 308/J. pontjaiban írt jogszabályok egymáshoz képest az általános és különös jogszabály viszonyában vannak, amikor is a speciális jogszabályi rendelkezést kell alkalmazni. A kifejtettek folytán az állam közjogi alapon nyugvó követelésének meghiúsítása miatt nem lehet valamely cselekményt a pénzügyi bűntett mellett egyben a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűntettként is minősíteni. Elvileg azonban nincs kizárva, hogy a pénzügyi bűntett elkövetője a munkaadó vállalatot, mint gazdálkodási szervet ez által ért károsodás miatt társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett valamely bűntett címén is feleljen, ha ezen bűntettek törvényi tényéteméi terhére megállapíthatók. Így a Legfelsőbb Bíróság megvizsgálta, hogy a terhelt ismertetett magatartása a pénzügyi bűntett mellett nem valósítja-e meg a társadalmi tulajdon sérelmére hűtlen kezeléssel elkövetett bűntettet is. A BH 231. pontjába felvett, a társadalmi tulajdon sérelmére hűtlen kezeléssel elkövetett bűntett elkövetési tevékenysége : a társadalmi tulajdon kezelőjének vagy gondozójának a maga vagy más anyagi érdekében történő visszaélése. E bűncselekmény megvalósításához tehát az elkövető rés> érői célzatosság szükséges, továbbá annak tudata, hogy az említett visszaélés kárt okoz a társadalmi tulajdonban. Az adott esetben nem merült fel adat arra vonatkozóan, hogy a terhelt a származási igazolványok nélküli pálinkamenny is égek összevásárlásával akár sajátmagának, akár rajta kívülálló más egyénnek bármiféle vagyoni hasznot szerzett volna. A terhelt ténykedését végeredményben a földművesszövetkezet érdekében fejtette ki : a célja az volt, hogy a pálinka olcsó, termelői áron v^ló beszerzés-ével ós e pálinkamennyif ég haszonnal történő eladásával a földművesszövetkezetet anyagi előnyhöz juttassa. Végeredményben nemcsak a terhelt, hanem a földművesszövetkezet vezetősége is tisztában volt azzal, hogy ha a pálinka szabálytalan beszerzési módja a pénzügyi hatóságok tudomására jut, úgy az a körülmény pénzügyi eljárást és annak eredményeként adó és bírság kivetését vonhatja maga után a földművesszövetkezettel szemben. Minthogy az előadottak szerint a terhelt magatartásában a BHÖ 231. pontjában foglalt, a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett hűtlen kezelés bűntettének tényállási eleme a helyzettel a földművesszövetkezet terhére való visszaélés nem ismerhető fel, ezért az eljárt bíróságok tévedtek, amikor a terhelt bűnösségét a társadalmi tulajdon sérelmére hűtlen kezeléssel ismételten elkövetett bűntettben is megállapították. 140