A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai 1958. XI.-1960. X. (Budapest, 1961)
A kiszabott büntetés is törvénysértően enybe, nem igazodik kellően a Btá. 50. §-ban megjelölt büntetési célokboz. A személyi bűnössógi körülmények közt oly okok nem találhatók, amelyek a főbüntetés felfüggesztésének törvényes indokául szolgálhatnának. A terhelt a törvényességi óvás tárgyában tartott ülésen betegségére és testi fogyatkozására hivatkozott, amely tény az egyéb, a terhelt javára jelentkező körülmények mellett nyerhet új értékelést. A Legfelsőbb Bíróság mindezek alapján, az alapos óvás folytán, a törvénysértés megállapítása mellett az óvással megtámadott ítéletet a Bp. 227. § (4) bekezdése értelmében hatályon kívül helyezte és az ügyet új eljárásra a járásbíróságnak visszaküldte. (1958. X. 22. — Legfelsőbb Bíróság B. V. 2739J1958.) A társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett sikkasztással halmazatban magánokirathamisítás megállapítása. 103. A terhelt 1955 őszén került a Kendergyárhoz laboránsnak. Mellékfoglalkozásként elvállalta a Szabadság filmszínháznál a pénztárosi teendők elvégzését. E munkakörében feladata volt a központtól igényelt és kapott jegyeknek a jegynyilvántartásban való rendszeres feltüntetése, a jegykiadás és a befolyt összegeknek az üzemvezetőség felé való elszámolása. A terhelt 1955. év folyamán nehéz anyagi helyzetbe került s ezért több alkalommal kisebb tételekben pénzt vett ki a pénztárból, melyet azonban a fizetéséből pótolni igyekezett. Az 1956. év februárjában a terhelt önmagát ellenőrizve észlelte, hogy nagyobb összegű hiánya van, mint amennyire számított. Elhatározása nyomán a hiányt oly módon gondolta csökkenteni, hogy a központtól átvett jegymennyiségnek csupán egy részét vételezi be a jegynyilvántartásba, a be nem vételezett jegyeket pedig eladja s ezek árából fedezi a hiányt. A terhelt 1956. és 1957. években ily módon több esetben szerzett magának pénzt, amelyet azonban nem hiánya fedezésére, hanem saját részére használt fel. A központtól igényelt jegymennyiségnek csak egy részét vételezte be a jegynyilvántartásba. A fenti módon 20 369 Ft-ot vett fel és fordított saját céljaira. A járásbíróság a terheltet bűnösnek mondotta ki társadalmi tulajdon sérelmére folytatólagosan sikkasztással elkövetett bűntettben s ezért őt 9 hónapi börtönbüntetésre ítélte. A megyei bíróság a terhelt cselekményét a társadalmi tulajdon sérelmére sikkasztással ismételten elkövetett bűntettnek minősítette s az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetést ezért tekintette kiszabottnak. A legfőbb ügyész az első- és másodfokú bíróság ítélete ellen törvényességi óvást emelt. — A Legfelsőbb Bíróság ezt az óvást alaposnak találta. 127