A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai 1958. XI.-1960. X. (Budapest, 1961)

VII. sz. büntető elvi döntésében foglaltaknak sem. Rámutat még a Legfelsőbb Bíróság arra is, hogy az ítéletből úgy tűnik, hogy az eljárt bíróság figyelmét elkerülte a BHÖ 236. pont (1) bekezdésébe felvett jogszabály és a Legfelsőbb Bíróság 170. sz. büntető kollégiumi állásfoglalása alkalmazásának lehetősége is. Az előadottakra figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Bp. 227. §-a értelmében a törvénysértést megállapította, az ítéletet hatályon kívül helyezte ős az eljárt bíróságot újabb eljárásra utasította. (1959. VIII. 26. — B. törv. IV. 1644/1959. sz.) A társadalmi tulajdon sérelmére sikkasztással elkövetett bűntett téves megállapítása lopás helyett. 98. A terhelt több társával együtt a Legeltetési Bizottsággal megállapodást kötött, hogy a nádas területén levő nádat ki fogják termelni. A terhelt és egyik társa az általuk kitermelt nádból — anélkül, hogy a Legeltetési Bizottsággal elszámoltak volna — eladtak 170 kéve nádat, majd későbbi időpontban még 120 kéve nádat adtak el és az érte járó összeget nem fizették be a Legeltetési Bizottságnak. így összesen 740 Ft értékű nádat tulajdonítottak el. A városi bíróság a terheltet bűnösnek mondotta ki a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten és bűnszövetkezetben elkövetett sikkasztás bűntettében s ezért 6 hónapi javító-nevelő munkára kötelezte 10%-os bércsökkentés mellett. A legfőbb ügyész törvényességi óvást emelt a városi bíróság ítélete ellen a cselekmény téves minősítése és a javító-nevelő munkára kötelezés törvénysértő volta miatt. — Az óvás alapos. A nád felett a tényleges hatalmat a Legeltetési Bizottság és nem a vágást végző munkások gyakorolták. Következésképpen a kivágott nád a Legeltetési Bizottság birtokában volt. Ehhez képest a terhelt akkor, amikor társával együtt a kivágott nádat a Legeltetési Bizottság birtokából,, annak beleegyezése nélkül abból a célból vette el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást — nem pedig sikkasztást követett el. Törvényt sértett tehát a városi bíróság, amikor terheltnek a nád eltulajdonításával kapcsolatos cselekményét társadalmi tulajdon sérelmére ismételten és bűnszövetkezetben elkövetett sikkasztás bűntettének minősítette, holott ezt a cselekményt törvényszerűen a BHÖ 230. pontjába felvett ós a 232. pont (2) bekezdés első és második fordulata szerint minősülő társadalmi tulajdon sérelmére lopással ismételten és bűnszövetkezetben elkövetett bűntettként kell minősíteni. A terhelt javító-nevelő munkára nem volt kötelezhető, mert a terhére megállapított bűntett büntetése 10 évig terjedhető börtön. A Btá. 48. §-ának (5) bekezdése szerint javító-nevelő munka alkalmazásának nincs helye, ha a törvény a bűntettre 5 évet meghaladó börtönt rendel. 119