A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai 1958. XI.-1960. X. (Budapest, 1961)

károsította, hogy az aláblokkolás alapját szolgáltató többlet keletkezésének egyik forrását a káló képezte. A súlycsonkítás, többszámolás ós a szabálytalan bontás útján keletkezett többlet viszont nem a társadalmi tulajdont, hanem a vevőközönséget károsította. Ez utóbbi vonatkozásban a másodfokú bíróság a bűnösséget csak a polgárok javai ellen elkövetett csalásban állapította, meg, a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett sikkasztás bűntettében nem ; míg a kálóval kapcsolatban keletkezett többlet vonatkozásban pedig fordított a helyzet." A legfőbb ügyész az ítélet indokolásának idézett része ellen törvényességi óvást emelt, mert álláspontja szerint az óvással megtámadott ítéletben leírt módon keletkezett többlet, mely az áruda pénztárába bekerült, a társadalmi tulajdon elleni bűncselekmény szempontjából társadalmi tulajdonban levő vagyonnak tekintendő. — A Legfelsőbb Bíróság a törvényességi óvást alaposnak találta. A fellebbezési bíróságnak ítélete indokolásában a polgári jogi igénnyel kapcsolatban kifejtett és idézett jogi álláspontja, mely szerint a súlycsonkítás és szabálytalan bontás folytán keletkezett többlet nem tekinthető társadalmi tulajdonban levő vagyonnak akkor sem, ha az ebből származó pénz az áruda pénztárába már bevételeztetett a vevők befizetései folytán — törvénysértő. A BHÖ 229. pont (2) bekezdése értelmében társadalmi tulajdonban levő vagyonnak kell tekintem — társadalmi tulajdon elleni bűncselekmény szempontjából — az olyan vagyont is, amely az állam, az állami vállalat, a szövetkezet vagy más közület használatában van, illetőleg rendelkezése vagy kezelése alatt áll. A vevők által az áruda pénztárába befizetett pénz kétségtelenül a KÖZÉRT vállalat kezelésébe ment át, tehát a BHÖ 229. pont (2) bekezdése értelmében társadalmi tulajdonban levő vagyonnak tekintendő. Ebből következik, hogy az áruda pénztárába bekerült pénzből az áruda alkalmazottai részéről az ítéletben leírt módon történt eltulajdonítás tehát a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett sikkasztás bűntettét valósítja meg akkor is, ha az így eltulajdonított pénz egy része a bolti alkalmazottak által súlycsonkítás és szabálytalan bontás következtében keletkezett többletből, vagyis általuk a vevők sérelmére elkövetett csalásból adódóan került is a vállalat pénztárába, vagyis kezelésébe. Ezt a jogi álláspontot juttatja kifejezésre egyébként a Legfelsőbb Bíróság 284. sz. kollégiumi állásfoglalása is. A terheltek a polgárok javai elleni csalás bűntettét befejezték már azáltal, hogy súlycsonkítással és szabálytalan bontással fondorlatos módon a vevőket megkárosították. Az így szerzett pénztári bevételi többlet azonban a vállalat rendelkezése, illetve kezelése alól nem került ki, hanem mint társadalmi vagyon továbbra is az állami vállalatnál maradt. Azzal a további tevékenységükkel tehát, ha a magánosok sérelmére elkövetett csalás útján szerzett többletet a vállalat pénztárából eltulajdonították, külön megvaló114