A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai 1958. XI.-1960. X. (Budapest, 1961)

Annak a kérdésnek az eldöntésére, hogy a szemérmet sértő cselekmény közbotrányt okozó nyilvános elkövetése a BHÖ 348. pontjában felvett bűntettet, vagy pedig a garázdaság bűntettét valósitja-e meg, a cselekmény indító okának vizsgálata alapul nem szolgálhat. Az eljárt bíróságok ezzel kapcsolatos jogi álláspontja téves. A Legfelsőbb Bíróság büntető kollégiumának 146. számú állásfoglalásában kifejtettek szerint az indító okok vizsgálata annak eldöntésére nézve adhat támpontot, hogy abban az esetben, ha a cselekmény más jogvédett érdeket is sért, de külső megjelenési formájában garázdaságra is utal ; az egyéb bűncselekményen felül megvalósult-e a garázdaság bűntette is. Ilyen esetben, ha a személy vagy dolog elleni támadásnak a garázdaság köznapi fogalmától eltérő, meghatározott oka van, rendszerint nein garázdasággal, hanem csak egyéb bűncselekménnyel állunk szemben. A szemérmet sértő bűntett — a fentebb már kifejtettek szerint — ugyanazt a jogvédett érdeket sérti, a közrendet, mint a garázdaság bűntette és sem személy, sem dolog ellen nem jelent támadást. A jogvédett érdek azonosságára és a személy vagy dolog elleni támadás hiányára tekintettel az adott esetben annak a kérdésnek az eldöntésénél, hogy a terhelt cselekménye szemérmet sértő bűntettet valósított-e meg, vagy pedig garázdaság bűntettét, az indító okok vizsgálatára nem kerülhet sor, hanem a cselekmény minősítését a súlyosabb törvényi büntetési tétel alapján kell eldönteni. A kifejtettekre tekintettel az eljárt bíróságok jogszabálysértéssel minősítették a terhelt cselekményét a BHÖ 348. pontjában felvett szemérmet sértő bűntettnek. Mivel a terhelt a cselekményeit különböző időben és helyen, öt alkalommal új aktussal követte el és minden esetben nyilvános botrányt és felháborodást okozott, a cselekményei törvényszerű minősítése 5 rendbeli garázdaság bűntette. (1959. X. 20. — B. törv. 1743/1959.) Garázdaság bűntettével halmazatban más bűntett megállapítása. 90. A bíróság az alábbi tényállást állapította meg : V. községben az 1958. évi november hó 21. napján az ottani fiatalság színdarabot rendezett, amelyen rendezői minőségben voltak jelen B. L. és B. I. önkéntes tűzoltók. Mindketten polgári ruhát viseltek, de karjukon vörös karszalag volt, mely azt jelezte, hogy rendezői feladatot látnak el. Az előadás este 19 órakor kezdődött és már a III. felvonás közepe táján tartottak, amikor az italos állapotban levő V. J. terhelt egy barátjával együtt be akart jutni a terembe a hátsó ajtón át. Ez az ajtó azonban zárva volt. Terhelt előbb kopogtatott az ajtón, majd pedig dörömbölni kezdett, ez a dörömbölés behallatszott az előadásra, a közönség szórakozását zavarta ós a közönség köréből többen kérték a rendezőket, hogy utasítsák rendre az elő107