A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai 1958. XI.-1960. X. (Budapest, 1961)

Jelen ügyben azonban a fent felsorolt ismérvek terhelt magatartásában nem ismerhetők fel. A tényállásból kitűnően a cselekmény elkövetésénél jelen volt személyek kifogásolták a tsz. lovainak vádlott által történt durva bántalmazását. Emiatt meg is botránkoztak. Ezzel azonban sem a közrend, sem a közbiztonság nem volt veszélyeztetve. Vádlott magatartása azonban mindenben megvalósítja az állatok durva bántalmazásával elkövetett szabálysértés tényálladéki elemeit. Ennek elbírálása azonban nem a járásbíróság, hanem a tanács szabálysértési előadójának hatáskörébe tartozik. (1960. I. 26. — B. törv. 16/1960.) Garázdaság bűntettének törvénysértő megállapítása a Kbtk. 111. és 43. §-ába ütköző szabálysértések helyett. 88. A bizonyított tényállás szerint: Terhelt 1958. évi július hó 11. napján kissé ittas állapotban a személyvonatról menetközben leugrott. Emiatt a vonatot vészfék alkalmazásával megállították. Ezt követően a fellépő vasúti közegek előtt személyi igazolását megtagadta. A járásbíróság ítéletével Sz. J. terheltet a BHÖ 189/A. pontjába felvett garázdaság bűntettében mondta ki bűnösnek. A legfőbb ügyész az ítélet ellen törvényességi óvást emelt. —Az óvás minden tekintetben alapos. A garázdaság jogi tárgya a szocialista" együttélési viszonyok, illetve a közrend ós a közbiztonság. A cselekmény indító oka az elkövető társadalomellenes beállítottságában rejlik és célja a társadalmi együttélési szabályok semmibevételének a közrend és a közbiztonság veszélyeztetésére alkalmas módon való kifejezése. A járásbíróság által egyébként helyesen megállapított tényállás szerint terhelt cselekvősége kettős. Az egyik pozitív cselekmény : nevezetesen a vonatról való leugrás. A másik egy passzív magatartás, amellyel terhelt a vasúti közegek előtti személyi igazolását megtagadta. Egyik magatartás sem valósítja meg a garázdaság bűntettének tényállását. Terhelt nem társadalomellenes beállítottságból ugrott le a mozgásban levő vonatról. De az igazolás megtagadása sem jelenti a társadalmi együttélési szabályok aktív, szándékos megtámadását. A tényállás szerint arra sincs adat, hogy terhelt magatartásával nyilvánosan botrányt, felháborodást, vagy riadalmat okozott volna. Terhelt a részletezett kettős irányú cselekvőségével tulajdonképpen a Kbtk. 111. §-ába és a 43. §-ába ütköző szabálysértéseket követte el. (1960. III 22. — B. törv. 124/1960.) 104