Döntvénytár. Bírósági határozatok, 1953. október - 1955. december (Budapest, 1956)

BHÖ. 235. pont és 230—235. pont. Büntetéskiszabás. 85 megfelelő gyakorlattal és tapasztalattal ahhoz, hogy a szövetkezetet megfelelően irányítsa. Komoly gyakorlat kellett volna ahhoz, hogy megfelelő „bizonylatolási" rendszert teremtsen a szövetkezetnél. Ilyen körülmények közt a bizonylatok vezetése ellenőrzésének és általában a belső ellenőrzés megszervezésének — az elsőbírói ítéletben a vádlott terhére meg­állapított — hiányosságai nem a vádlott felületességére, hanyagságára vagy könnyelműségére, hanem szakképzettségének, továbbá kellő gyakorlatának és felet­tes szervei megfelelő támogatásának a hiányára vezethetők vissza. Cselekménye tehát a BHÖ. 235. pontjában felvett bűncselekmény tényállását nem tölti be. 1024. 388. Az államot illető követelések behajtásának elmulasztása miatt hanyag kezelés (BHÖ. 235. pont) címén a törvényszerű büntetés nem állapítható meg annak tisztázása nélkül, hogy a mulasztás folytán a követelések behajihatatlanokká váltak vagy csupán fizetési késedelem következett be. Téves szemlélet jelentkezik abban, hogy az elsőbíróság a cselekménnyel okozott kár összegét a hátralékos haszonbér teljes összegének megfelelő összegben vette számításba, annak közelebbi vizsgálata nélkül, hogy ilyen mérvű károsodás valóban beállott-e vagy sem. Ha a behajtás elmulasztása következtében a haszonbérek utóbb valóban teljesen behaj ihatatlanokká váltak volna, ebben az esetben a társadalmi tulajdon­ban keletkezett kár valóban azonos volna a be nem hajtott haszonbérek teljes összegével. A haszonbérek behajthatatlanná válása azonban egyáltalában nincs tisztázva. A védőnek a fellebbezési tárgyaláson tett bejelentése szerint a haszon­bérek nagy részét időközben már be is hajtották. Ehhez képest az új eljárás során az illetékes tanácsi szervek megkeresése útján, szükség esetén szakértő bevonásával tisztázni kell, hogy a behajtás elhanyagolása folytán behajthatatlanokká váltak-e és milyen mértékben a haszonbérek. Ha a haszonbérek behajthatatlanná válását még részben sem lehet meg­állapítani, ebben az esetben csak az a kár vehető számításba, ami a községi háztar­tást azáltal érte, hogy a behajtás teljes elhanyagolása következtében mintegy 45 000 Ft-nyi jövedelmet csak késedelmesen tudtak bevételezni és felhasználni. 1107. 389. Felmentés a társadalmi tulajdon hanyag kezelésének a vádja alól, mert az elkövetett adminisztratív jellegű mulasztás a fegyelmi felelősség körét nem haladja meg. Ha a kezelés körében jelentkező adminisztratív mulasztás a fegyelmi vétség körét nem haladja meg, nincs törvényes alap a büntetőjogi felelősségnek a társa­dalmi tulajdon hanyag kezelése címén való megállapítására. 1108. 390. Bűnhalmazat kérdése a társadalmi tulajdon hanyag kezelésénél és a tár­sadalmi tulajdon ellen ismételten elkövetett bűntettnél. 814. Részletesen : BHÖ. 232. pont (2) bek. I. tételénél. 391. A társadalmi vagyon gondatlan megrongálásának bűntettét társadalmi vagyon kezelésének körében eljáró személy is elkövetheti. 223. Részletesen : BHÖ. 230. pontnál. Társadalmi tulajdon elleni bűntettek büntetése 392. A társadalmi tulajdon elleni bűntettek miatt korábban már elítélt vádlott hasonló bűncselekményét fokozott szigorral kell értékelni. 775. 393. Üzemen belül alakult bűnszövetkezet veszélyessége. A társadalmi tulajdon ellen bűnszövetkezetben, de különösen egy gyár

Next

/
Oldalképek
Tartalom