Döntvénytár. Bírósági határozatok, 1953. október - 1955. december (Budapest, 1956)

86 BHÖ. 230.—235. pont. Büntetéskiszabás. területén belül az üzemegység dolgozói által elkövetett bűncselekmények nagyfokú társadalomra veszélyessége — az okozott kártól eltekintve — abban domborodik ki, hogy egyes gyári dolgozóknak bűncselekmények elkövetésére szövetkezése nagymértékben megnehezíti a bűncselekmények felderítését, az elkövetők leleplezését. Ezenfelül kétségtelen az is, hogy erősen fertőzi a munkahely erkölcsi levegőjét, további személyeket is bűncselekmények elkövetésébe sodorhat. 11. 394. Vezető, ellenőrző munkakörben dolgozó vádlottak bűnszövetkezetbe tömörülését a társadalmi tulajdon fosztogatására — annak megfelelően kell értékelni, hogy az ilyen bűncselekmény felmérhetetlen károkat okozhat. 440. 395. Az áruházi fosztogatás társadalmi veszélyessége. Az áruházi lopások nagymértékben elszaporodtak. Ennek megszüntetése a hatóságok elsőrendű feladata. Az áruházi dolgozók fokozott éberséget és figyelmet kénytelenek fordítani a tolvajlások megakadályozására. A figyelem megosztása a vásárlók kiszolgálásának a rovására megy. Az ilyen cselekmények az áruházi dolgozókat állandóan nyugtalanságban tartják és munkájukban gátolják. Annál is inkább, mert az így adódó hiányokért ők maguk is felelősséggel tartoznak. Ez a körülmény az ilyen és hasonló bűncselekmények veszélyességét a társadalmi tulajdonban ténylegesen okozott káron túl is növeli. 445. 396. Az állami vállalattal szerződő kisiparos (fuvaros) vádlott társadalmi tulajdont károsító csalásainak kiemelkedő veszélyessége. Fejlődésünk mostani szakaszában a kisiparosok (pl. fuvarosok) gyakran végeznek az állami vállalatok részére bizonyos munkákat. Az ellenőrzés lazasága esetén tág lehetőség nyílik a visszaélésekre és arra, hogy egyes megtévedt kisiparosok a társadalmi tulajdont megkárosítsák. A hasonló cselekmények így kiemelkedően veszélyesek, súlyos büntetések kiszabását teszik szükségessé. 614. 397. A társadalmi tulajdonban jelentős kárt okozó bűnszövetkezet tagjaira elsőfokon kiszabott büntetéseknek súlyosbítása. A bűnszövetkezet viszonylag rövid idő alatt jelentős, a különösen nagy kár fogalmát megközelítő összeggel (87 000 Ft) károsította meg a társadalmi tulajdont. Az elkövetők azokat az összegeket, amelyekhez a csalásaik révén jutottak, léha kedvteléseikre fordították. Szándékuk arra irányult, hogy a társadalmi tulajdont megszakítás nélkül fosztogassák és ennek további folytatását csupán leleplezésük akadályozta meg. Mindebben személyüknek és cselekményeiknek oly mérvű társadalmi veszélyessége nyert kifejezést, mely az elsőfokon kiszabott főbüntetéseknek felemelését tette szükségessé. 439. 398. A társadalmi tulajdonnak vezető beosztásban levő személy részéről történt fosztogatása súlyos megítélést érdemel. A vezető jellegű munkakörben rendszeres bűnözésre berendezkedő személy fertőzi a vállalat, az üzem levegőjét, szükségképpen káros hatással van a munkafegyelemre, s a társadalmi tulajdon kezelése terén maga körül olyan lazaságot teremthet, amely messze meghaladja az elkövetett bűncselekményekkel közvetlenül okozott kárt. A társadalmi tulajdon védelmének biztosítására irányuló küzdelmet nem lehet eredményesen folytatni a vezetők, a bizalmi beosztást betöltő személyek példaadása, teljes odaadással, szilárd erkölcsi alapon nyugvó éber ellenőrzése nélkül. 441. 399. A társadalmi tulajdont ellenőrző munkakörben fosztogató terhelttel szemben szigorú elbírálásra van szükség. A társadalmi tulajdonban okozott kár jelentős. A vádlott cselekményeivel jóhiszemű dolgozótársait is vagyoni károsodásnak, sőt büntető eljárás veszélyének tette ki. Az a körülmény, hogy ellenőri szerepével visszaélve, az ezáltal teremtett