Döntvénytár. Bírósági határozatok, 1953. október - 1955. december (Budapest, 1956)

BHÖ. 232. pont(l) bek., 232. pont (2) bek. I. tétel 79 hogy a BHÖ. 233. pontjában említett rablással okozott különösen nagy kár fogalma a 232. pont (2) bekezdésében szereplő különösen nagy kárral azonos, következésképpen a több rablással okozott kárt a különösen nagy kár kérdésének megítélésénél össze kell számítani, habár itt az ismételtség törvényi egységébe való foglalásra nem is kerül a sor. Ellenkező esetben a társadalmi tulajdon ellen elkövetett rablás szigorúbb megítélése törést szenvedne, mert az összhatásban különösen nagy kárt okozó több rablás enyhébb büntetés alá esne, mint az ugyanilyen kárt okozó több, csupán az ismételtségnél fogva egységbe olvadó sikkasztás vagy lopás. FT. A társadalmi tulajdonban okozott különösen nagy kárra utaló minősítésnek kísérleti cselekménynél is helye lehet, ha az elkövető szándéka kiterjedt olyan különösen nagy kár okozására, amely azután rajta kívül álló okokból mégsem következett be. 276. 363. A társadalmi tulajdon elleni bűntett minősítésénél nem vehetők figyelembe az 1950. július 14. napja előtti részcselekmények. 101. Ismételtség 232. pont (2) bek. I. tétel 364. A társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények „ismételtségé"-nek értelmezése a Legfelsőbb Bíróság újabb gyakorlatában. A BHÖ. 232. pontja (2) bekezdésének 1. tételében minősítő körülményként megjelölt „imételtséget" a BHÖ. 230. és 231. pontjaiban meghatározott társadalmi tulajdon elleni bűntettnek minden olyan több esetben, több részletben való elkövetése alapján — minden további előfeltétel nélkül — meg kell állapítani, amikor egyébként folytatólagosság vagy bűnhalmazat megállapítására kerülne a sor, úgyszintén akkor is, ha valaki ilyen bűncselekmény miatt történt jogerős elítéltetése után követ el újra megfelelő társadalmi tulajdon elleni bűntettet. 570. 365. A társadalmi tulajdon sérelmére ismételten elkövetett cselekmények egységet alkotnak. A vádlott ellen a büntető eljárásnak külön-külön való lefolytatása és két ítélet hozatala a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten elkövetett kétrendbeli bűntettnek, tehát bűnhalmazatnak megállapítására vezetett. Az állandó bírói gyakorlat szerint a társadalmi tulajdon sérelmére az ítéleti elbírálást megelőzően ismételten elkövetett cselekmények az ismételtség egész terjedelmében speciális törvényi egységet alkotnak. A cselekményeknek ennek ellenére a két ítéletben történt külön-külön megállapítása a vádlott egységet képező cselekményeinek törvénysértő minősítését eredményezte. Ezért a törvényességi tanács a vádlott terhére a két ítéletben megállapított összes, a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett cselekményeket egységes bűntettként minősítette. 102. 366. A társadalmi tulajdon ellen ismételten elkövetett lopás nem minősíthető egyszersmind folytatólagosnak is. Tévedett az elsőfokú bíróság, amidőn a vádlottnak a társadalmi tulajdon ellen lopással ismételten elkövetett cselekményét egyben folytatólagosan elkövetettnek/is minősítette. Ugyanis az ismételtség olyan törvényi egységbe foglalja össze az egyes részcselekményeket, amely mellett más szempontból való egységbe foglalásnak nincs helye. Az anyagi jog szabályainak sérelme nélkül nem minősíthetők ugyanazok a cselekmények ismételten és egyben folytatólagosan elkövetettnek. 275.