Döntvénytár. Bírósági határozatok, 1953. október - 1955. december (Budapest, 1956)

78 BHÖ. 232. pont (1) bek. Többek között igy különösen figyelemmel kell lenni az összegszerű hiányon felül arra, hogy az okozott vagyoni hátrány a sértett vállalat, intézmény stb. működésének zavartalanságát mennyiben érinti. E működés nagyobb jelentőségű zavarása esetén a különösen nagy kárt viszonylagosan kisebb értékű hiány esetén is meg lehet állapítani. Fokozhatja a károsodás mérvét az a körülmény is, hogy olyan termelőeszköz (nyersanyag, gép stb.) került elvonásra, amelyet csak időbeli késedelemmel lehetett pótolni és ennek következtében állott elő vagyoni, gazdasági hátrány. A különösen nagy kár kérdését a bűncselekmény következményeként jelentkező bármilyen jellegű anyagi, gazdasági hátrány összhatásában kell elbírálni. A különösen nagy kár viszonylagos büntetőjogi fogalom olyan értelemben, h°gy egy bizonyos, összegszerűleg kifejezett érték elvonása a társadalmi tulajdonban különböző további hátrányos, ugyancsak jelentőséggel bíró következményekkel is járhat. Ismételten leszögezi azonban mindezeken felül a Legfelsőbb Bíróság azt is, hogy ha a hiányban vagy egyébként jelentkező, összegszerűleg megállapítható kár elér 100 000 Ft-ot, illetve lényegileg e körüli értéket — ezzel már önmagában, minden további vagyoni hátrány nélkül is a különösen nagy kár megvalósultnak tekintendő. Az ilyen magas összeget kitevő, bűnös uton okozott kárt ugyanis teljes határozottsággal lehet olyannak tekinteni, mint amely a társadalmi tulajdont már önmagában is rendkívüli hátránnyal érinti. Egyben kétségtelen az is, hogy az ilyen kárt okozó társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények az egyéb hasonló bűncselekmények összességéből olyan határozott elkülönüléssel emelkednek ki, hogy a súlyosabb büntetési tételt maga után vonó minősítésüket ez a körülmény is meggyőzően indokolja. Az ezt megelőzően kifejtetteknek jelentősége e szerint abban van, hogy a különösen nagy kár egyes kivételes esetekben a 100 000 Ft körüli összegszerű káron alul is megállapítható : az összes eseti körülmények alapos gondossággal történő értékelésének eredményeként. 224. 362. I. A társadalmi tulajdon ellen elkövetett rablásnál a különösen nagy kár szempontjából a több (rész) cselekménnyel okozott károkat össze kell számítani. II. A különösen nagy kárt megállapító minősítésnek kísérleli cselekményeknél is helye lehet. I. A különösen nagy kár büntetőjogi fogalma a BHÖ. 232. és 233. pontjaiban szerepel, mint a társadalmi tulajdon ellen elkövetett rablást, illetve egyéb bűncselekményeket (lopás, sikkasztás stb.) minősítő körülmény. Ez a büntetőjogi fogalom a két törvényhely alkalmazása szempontjából azonos tartalmú. Különbség van azonban a tekintetben, hogy a BHÖ. 233. pontja a társadalmi tulajdonban különösen nagy kárt okozó rablást már ezen az alapon halálbüntetés alá vonja, míg a 232. pont szerinti különösen nagy kárt okozó bűncselekményekre (lopás, sikkasztás) 6 hónaptól 10 évig terjedhető börtön a büntetés. Az utóbbiak csak akkor esnek halálbüntetés alá, ha egyéb minősítő körülmények is fennforognak. (BHÖ. 232. (2) bekezdés utolsó tétele.) Az azonos tartalmú minősítő körülménynek ez a különböző következménnyel való egybekapcsolása a rablásnak fokozott társadalmi veszélyességét juttatja kifejezésre. A BHÖ. 232. pontja szerinti különösen nagy kár akkor is megvalósul, ha azt nem egy, hanem az ismételtség törvényi egységébe tartozó több cselekménnyel, illetve részcselekménnyel idézték elő. Éppen az ismételtségnek és a különösen nagy kárnak ez az együttes fennállása az egyik esete a BHÖ. 232. poni (2) bekezdés utolsó tétele szerint a legsúlyosabb büntetést maga után vonó minősítésnek. Mint-