Döntvénytár. Bírósági határozatok, 1953. október - 1955. december (Budapest, 1956)

BHÖ. 230—231. pontjai 75 Afelől sem lehetett semmi kétségük, hogy a boltvezetőnek az árukészletből való ajándékozásra joga nincs. 901. 341. A feljelentési kötelesség elhatárolása a társadalmi tulajdon elleni bűntetthez passzív magatartással nyújtott bűnsegélytől. 706. Részletesen : BHÖ. 234. pontnál. 342. A vállalat dolgozójára bízott szerszámok őrizetlenül hagyása nem sikkasztás, hanem hanyag kezelés. 270. Részletesen : BHÖ. 235. pontnál. 343. Önmagában azt, hogy a munkahelyéről kilépő dolgozó a fizetési előleget nem fizeti vissza, s az étkezési pénzt sem fizeti ki, bűncselekménynek minősíteni nem lehet. A fizetési előlegnek az a rendeltetése, hogy azt a dolgozó felhasználja. Az tehát a dolgozóra nézve nem idegen ingó dolog, felhasználása nem jogtalanul történő eltulajdonítás. A visszafizetés elmaradása polgári jogi kötelesség megszegése, önmagában szintén nem meríti ki bűncselekménynek tényállását. Az étkezési pénz meg nem fizetése mint polgári jogi kötelességnek nem teljesítése önmagában ugyancsak nem bűncselekmény. 398. 344. A kifizető szerv tévedése folytán kifizetett összeg rosszhiszemű felvétele és megtartása: a társadalmi tulajdonban levő vagyontárgy jogtalan elsajátításával elkövetett bűntett. 982. 345. A társadalmi vagyonnak a vashulladék-gyűjtők által elkövetett rongálása. A vádlottak vashulladékok és géproncsok gyűjtésére kaptak engedélyt. Mégis — a valóban ócskavasnak minősülő anyagok mellett — leszereltek, összetörtek és elszállítottak olyan gépeket és gépalkatrészeket is, amelyek sem a szakértők véleménye, sem a közönséges élettapasztalat szerint nem esnek a hulladék vagy a roncs fogalma alá. Cselekményüket szándékosan követték el, mert megvolt a szakértelmük annak felismeréséhez, hogy mi tekinthető hulladéknak, géproncsnak és mi nem az, sőt egyenesen figyelmeztetés és tiltakozás ellenére jártak el. A megyei bíróság tehát vádlottak cselekményét törvényszerűen minősítette a BHÖ. 230. pontjában meghatározott, társadalmi tulajdonban levő vagyontárgy megrongálása bűntettének. 269. 346. Közveszélyű rongálás helyett: a társadalmi tulajdont sértő rongálás és ezzel halmazatban villamos-vezeték használhatóságának félbeszakításával elkövetett bűntett megállapítása. A vádlott egy személyvonat villamosvezetékét letépte és ezáltal egyrészt a társadalmi vagyont megrongálta, másrészt a közlekedésben levő vonatszerelvény 3 személykocsijában a világítás működését megszüntette. A 3780/1945. M. E. számú rendelet 1. §-ának a BHÖ. 176. pontjába foglalt rendelkezése a vasúti és közúti, valamint a postai, távbeszélő és távíró berendezéseket védő különleges, rongálással, illetve lopással elkövetett bűncselekményt állapít meg és azt a BHÖ. 172. pontja szerint rendeli büntetni. Gyakorlati szempontból a 172. pont (1) bekezdésének 1. tételében meghatározott törvényi büntetési tétel (1 évtől 5 évig terjedhető börtön) nem tekinthető súlyosabbnak a BHÖ. 230. pontjában meghatározott büntetési tételnél (6 hónaptól 5 évig terjedhető börtön), mert a legmagasabb tartam és a Btá. 51. §-ának alkalmazásával kiszabható legkisebb mérték is azonos. A társadalmi tulajdont a BHÖ. 230. pontjában felsorolt módokon károsító cselekményeket — habár azok más törvényes rendelkezés alá is vonhatók — rendszerint azért kell a BHÖ. X. fejezetébe felvett jogszabályok szerint minősíteni, mert ezt mellőzve — ismételt elkövetés esetén — a BHÖ. 232. pontjának (2) bekezdésében írt szigorúbb minősítés alkalmazására nem kerülhetne sor. Ezért a BHÖ. 176. pontban meghatározott cselekményt, amennyiben az a társadalmi vagyont sértette és a BHÖ. 172. pont 1. tétele szerint minősül, a társadalmi tulaj-