Döntvénytár. Bírósági határozatok, 1953. október - 1955. december (Budapest, 1956)

76 BHÖ. 230—231. pontjai don elleni rongálással, illetve lopással elkövetett bűntettnek kell minősíteni. A 176. pont súlyosabban minősülő eseteiben — miként a társadalmi tulajdont sértő rablás esetében is — az ítélet rendelkező részében a minősítésnél szintén fel kell tüntetni, hogy a cselekmény a társadalmi vagyont sértette, azonban a cselek­ményt egyébként a 172. pont (1) bekezdés 2. tétele, illetve (2) bekezdése szerint kell minősíteni és megbüntetni. A vádlott a társadalmi vagyon megrongálásán felül a villanyvilágítás működését is megszüntette. Ezzel megvalósította a BHÖ. 180. pont c) alpontjába felvett bűntettet is. Minthogy ennek a bűntettnek a jogi tárgya más, mint a ron­gálási cselekményé, a Btá. 57. §-a értelmében ezt a két bűntettet halmazatban kell megállapítani. 1102. 347. A társadalmi vagyon gondatlan megrongálásának bűntettét a társadalmi vagyon kezelésének körében eljáró személy is elkövetheti. A társadalmi vagyon gondatlan megrongálását abban az esetben is a BHÖ. 230. pontja szerint kell minősíteni, ha azt társadalmi vagyont kezelő személynek gondatlansága idézte elő. Ugyanis az, aki állásánál, megbízatásánál fogva vagy bárminő más okból ténylegesen társadalmi vagyont kezel, nem kerülhet kedvezőbb büntetőjogi elbírá­lás alá, mint az olyan személy, aki a társadalmi vagyont a kezelés körén kívül álló esetben rongálta meg gondatlanul. A hanyag kezelés és gondatlan rongálás közötti különbségre utal az is, hogy a közönséges nyelvhasználat szerint is különbség van a két fogalom kö­zött. 223. 348. Téves felmentés végszükség címén a társadalmi tulajdon gondatlan meg­rongálásának bűntette alól. 1094. Részletesen : Btá. 16. §-ánál. 349. A szándékos dologrongálásban megnyilvánuló tervbűntett (BHÖ. 237. pont) mellett a társadalmi tulajdonban lévő vagyontárgy megrongálásával elköve­tett bűntett külön megállapításának nincs helye. 986. 350. A társadalmi tulajdont károsító hitelezési csalást a társadalmi tulajdon elleni csalás bűntetteként kell minősíteni. A BHÖ. 452. pontja szerinti cselekményt az egyébkénti csalási célzat nélkül is „csalásnak" kell tekinteni. Ha tehát az elkövető társadalmi tulajdon sérelmére követ el ilyen bűncselekményt, azt a BHÖ. 230. pontjába felvett társadalmi tulaj­dont károsító csalás bűntettének kell minősíteni, mert az e törvényhelyben emlí­tett „csalás" alatt megszorító rendelkezés hiányában annak minden alakzatát kell érteni. 740. 351. Az a körülmény, hogy a társadalmi tulajdonban bűnösen okozott kár a káló határon belül van, a bűnösség megállapítását nem zárja ki. Önmagában véve az a körülmény, hogy a tényleges kár a káló határon belül van, nem jelent büntetőjogi mentességet. Ha ugyanis a vádlott szándékos vagy gondatlan magatartásával idézte elő a kár keletkezését, akkor bűnössége szem­pontjából közömbös, hogy az így előidézett kár nem haladja meg a gyakorlati életben kialakult hibahatárt, az ún. kálóhatárt. 742. 352. Nem hivatkozhat önkéntes elállásra az, aki a társadalmi tulajdon elleni csalást rajta kívül álló ok miatt nem fejezhette be. 974. Lásd a Btá. 18. §-ánál is. 353. A társadalmi tulajdonban különösen nagy kárt nem okozó rablás is tár­sadalmi tulajdon elleni bűntett, azonban a Btk.-nak a rablásra meghatározott büntetési tételei alá esik. 361. Részletesen : BHÖ. 232. pont (2) bek. III. tételénél. 354. A vendéglátóipari alkalmazottak által az italok meghamisítása a társa­dalmi tulajdon elleni sikkasztáson felül a fogyasztók kárára elkövetett csalás bűntettét is megvalósítja. 13. Részletesen : BHÖ. 447. pontnál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom