Döntvénytár. Bírósági határozatok, 1953. október - 1955. december (Budapest, 1956)

BHÖ. 230—231. pontjai 73 A társadalmi tulajdon elleni büntettek alapesetei 230-231. pont 332. Az eredeti tárolási helyről elmozdított, de a sértett telepéről még el nem vitt ingók elszállításában való közreműködés: nem orgazdaság, hanem lopás. 104. 333. I. Ha az áru fuvarozásával vagy kíséretével megbízóit személy az árut jogtalanul eltulajdonítja: nem sikkasztást, hanem társadalmi tulajdont sértő lopást követ el. II. Társadalmi tulajdonban levő tüzelő megvásárlása a tüzelő fuvarozásával megbízott személytől: nem orgazdaság, hanem a társadalmi tulajdont sértő lopáshoz nyújtott bűnsegély. I. Az áru fuvarozásával és kíséretével megbízott személyek őrizete alatt álló vagyontárgyak nem kerülnek ezeknek a személyeknek a birtokába, illetve a bírlalatába. Nem illeti meg őket ugyanis rendelkezési jog ezek felett az ingóságok felett, hanem a rendelkezési jog a maga teljességében megmarad azoknál a szerveknél, akik a fuvarozásra, illetve az árukísérésre a megbízást adták. Ilyen körülmények között pedig, mivel a szállított ingóságok birtokosának vagy bírlalójának a fuvarozást végző vagy az árut kísérő személyt tekinteni nem lehet — ha ezek a reájuk bízott árut jogtalanul eltulajdonítják —, ezzel a cselekményükkel nem a sikkasztás, hanem a lopás bűntettét követik el. II. Azáltal, hogy M. a kocsin levő, tehát még a társadalmi tulajdonban álló tüzelőt, amelyről tudta, hogy társadalmi tulajdon, R.-től megvásárolta, szándékosan segítséget nyújtott R.-nek ahhoz, hogy társadalmi tulajdon ellen lopással bűncselekményt követhessen el. A társadalmi tulajdonból való eltulajdonítás és az eltulajdonított tárgynak a megszerzése ugyanis egybeesett. így M. vádlottnak a cselekménye nem az orgazdaság, hanem a társadalmi tulajdon ellen lopással bűnsegédi minőségben elkövetett bűntett. Az orgazdaság megállapítása ugyanis feltételezi egy már korábban befejeződött bűncselekmény elkövetését. Míg ha az eltulajdonítás és a megszerzés egybeesik, ez nem orgazdaság, hanem a megszerző a dolognak ilyen körülmények között való megszerzése által az eltulajdonítás elkövetését segíti elő és így bűnsegédi minőségben lopási cselekmény részesévé válik. 1022. 334. Nem állapítható meg lopás, ha az elvétel célja éppen a birtokos érdekében történő felhasználás. A megyei bíróság álláspontja szerint attól függetlenül fennforog a lopás, hogy a terhelt a terményeket a saját egyéni hasznára vagy a tsz tehenének etetésére kívánta-e fordítani. Ez az álláspont téves, a lopás megállapítása törvényt sért. A lopásnak egyik tényállási eleme az eltulajdonítási szándék. Ez fogalmilag kizárt, ha az elvétel éppen a birtokos érdekkörében történő felhasználást céloz. Ilyen esetben eltulajdonítási szándékról és ennek hiányában lopásról sem lehet szó, bárha az eljárás esetleg jogtalan. Mivel a megállapított tényállás szerint a terhelt azért vette el a termelőszövetkezeti csoport zabját és árpáját, hogy azt a termelőszövetkezeti csoport tehenével feletesse, így társadalmi tulajdon elleni lopást nem követett el. 271. 335. Társadalmi tulajdonban okozott kár meghatározása. Társadalmi tulajdon ellopása esetén kár gyanánt általában az az érték jelentkezik, amellyel a társadalmi vagyon csökken az ellopott vagyontárgynak elvonása következtében. Ha egyes állami vállalatok különféle célokra — feldolgozásra, gyártásra, finomításra — alapanyagokat kedvezményes áron kapnak más állami vállalattól, úgy ez a kedvezményes, a csupán egymásközti elszámolás